Vaszary Dózsa József, OSB (Alsópáhok, Zala vm., 1853. nov. 4.–Komárom, 1899. márc. 6.): gimnáziumi tanár, perjel. – 1850. IX. 15: lépett a r-be, Pannonhalmán teol. 1855. V. 29: fog-at tett, 1857. VIII. 31: pappá szent. 1856: Esztergomban, 1866: Győrött gimn. gör. nyelv tanár, 1885: Tihanyban perjel és házgondnok, 1889: Pannonhalmán jószágkormányzó, 1891: Komáromban nyugdíjas. – Írásai: győri bencés főgimn. értes. (1872/73: Pindarus; 1879/80: Thycidides) 88

Balogh 1940:82. – PN 1987:90. (681.)

Vaszary Kolos Ferenc, OSB (Keszthely, Zala vm., 1832. febr. 12.–Balatonfüred, 1915. szept. 3.): hercegprímás-érsek, bíboros, főapát. 1847. IX. 15: lépett a r-be. 1855. V. 26: pappá szent. Komáromban, 1856: Pápán, 1861: Esztergomban gimn. tanár. Tört–földr. szakot végzett. 1869: Győrött házfőn. és gimn. ig. 1885. IV. 28: pannonhalmi főapát, 1891. X. 27: esztergomi érs., 1892. II. 7: pp-ké szent. 1893. I. 16: bíb., IV. 10: merényletet követtek el ellene, melytől Kohl Medárd mentette meg. 1894. II. 18: a MTA ig. tagja. – 1892: fölállíttatta Bpen az érs. helynökséget. Az →egyházpolitikai törvények elleni tiltakozásul 1894. I. 16: tartották az első →katolikus nagygyűlést a pesti Vigadóban. 1896: a millenniumi ünnepségek fő szónoka volt, újjászervezte a főegyhm. főtanfelügyelői hiv-át. A századforduló után visszavonult, az egyh. ügyek intézésében egyre inkább a kalocsai érs. került előtérbe. 1903: aranyozott érckoporsót készíttetett Giuseppe →Tomasinak. Mivel nem vett részt 1912. IX. 11: a Bécsben megnyitott XXIII. →Eucharisztikus Kongresszuson, magára vonta I. Ferenc József nemtetszését, X. 27: lemondott, XI. 20: a kir. Csernoch kalocsai érs-et 1913. I. 1. hatállyal nevezte ki utódjául, s ~ Balatonfüredre vonult vissza. Keszthelyen temették, 1981: átvitték Esztergomba. – Tankv-eket írt társszerzőkkel. – Fm: Világtört. kath. tanodák számára. Füssy Tamással. 1–3. köt. Pest, 1863. – A várnai csata. Uo., 1864. – Mo. tört. az alsóbb o-ok számára. Uo., 1865. – Világtört. a kath. tanodák felsőbb o-ai számára. 1–3. köt. Uo., 1869. – I. Ulászló m. kir. esküszegése és a várnai veszedelem. Győr, 1884. – Adatok az 1830-i ogy. tört-hez. Uo., 1885. – Tört. életrajzok. Bp., 1892. – ~ beszédei. S.a.r. bev. Keményfy K. Dániel. Esztergom, 1909. – Utóda Esztergomban 1912. XI. 20: Csernoch János. 88

Ogy. alm. 1887:32; 1892:30; 1896:30; 1901:32; 1905:31; 1910:13. – Hock 1890:192. – Zelliger 1893:540. – Pallas XVI:722; XVIII:776. – Keményfy Kálmán Dániel: ~. 1855–1905. Esztergom, 1905. – Esztergom vm. 1908:166. Arck. – Keményfy K. Dániel: ~ mint szónok. Uo., 1909. – Szinnyei XIV:994. – Kat. Szle 1915. (~ bíb.) – Századok 1915. (~) – Tört. Szle 1916. (Erdélyi László: ~) – Sörös Pancrátius: Kardinal Klaudius V. Salzburg, 1916. – Schem. Strig. 1918:XXVII. (1912. XII. 31-ig érs.); 1982: 76. (érs. 1891–1912, de lemondott 1913. I. 1!) – KL IV:450. – MÉL II:974. – MTA tagjai 1975:299. – Schermann 1940:53. – Balogh 1941:82. – Meszlényi 1970:325. – Schem. Strig. 1982:76. – MTK III:824. (1912. X. 27: lemondott)

---

Vaszary János (Kaposvár, Somogy vm., 1867. nov. 30.–Bp., 1939. ápr. 19.): festő. – Szülők: Mihály, N. Szabó Kornélia; neje 1905–: Rosenbach Mária; nagybátyja →Vaszary Kolos érs.; unokaöccsei Gábor (1897–1985) író, János (1899–1963) színig. 1885–87: a bpi Mintarajzisk. →Székely Bertalan és Greguss János (1838–1892), 1887. X. 18.–1889: Münchenben, Hackl és Löfflitz, 1899–: Párizsban a Julian Akad. Bougueraeu és Fleury voltak mesterei. 1891: Rómában járt, hazatérte után 1893: Párizsban festegetett, 1895: Bpen, majd Tatán telepdett le. 1905: Olo-, Spo- és Fro-ban, s ezután 1914-ig minden évben külf. járt tanulmányúton. A bpi Műcsarnok kiállításán Vaszary Kolos hgprím. arcképével tűnt föl. Az akadémizmusból a szecesszión át a kubizmusig, az avangard utáni irányzatokig korának valamennyi műv. irányzatában alkotott. – Oltárképeket is festett, 1896: Esztergom, belvárosi tp. Szt Péter és Szt Pál főoltárképét, a balatonfüredi kerektp. (Szamariai asszonnyal beszélő Jézus) Krisztus a kereszten mellékoltár képét festette. 1900 utáni képeihez saját képkereteket tervezett. Faliszőnyegei 1905: Jegyespár, Piac (mindkettő bpi Iparműv. Múz.) 1906: Mézeskalács árus (M. Nemz. Galéria), 1906: A pásztor (Szeged, Móra Ferenc Múz.) a gödöllői műhelyben készítették; bútorkárpitokat, kvborítókat tervezett, a modern plakátműv. egyik úttörője. 1905: a velencei nemzetk. műv. kiáll. m. termét gobelinjei, függönyei, bútorkárpitjai, a bejárat két oldalán az ő szőnyegei díszítették (az Iparműv. Múz. tulajdonában). – Szecessziós hatású képei (Bizánci Madonna, Aranykor), gobelinjei m. népműv. motívumokkal, realista életképei (1897–98: Aranykor, 1901: Részes aratók, 1902: Szolgalegény), impresszionista (1907: Álarcos bál, 1909: Tatai strand; 1912: Lázár föltámasztása), hadifestőként expresszionista (1915: Katonák egy kárpáti faluban; Nagybereznai tábori sütöde; Vonuló foglyok; 1916: Katonák a hóban), 192?: Golgotha, majd táj- és zsáner-képeivel aratott nagy tetszést. – 1923–33: nyugdíjazásáig a Képzőműv. Főisk. r. tanára, az új stílusirányok oktatója és művelője; haláláig az irod. és műv. tanács kinevezett tagja. 1923: az Új Művészek Egyesülete (ÚME) alapító eln., 1924: a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) alapító tagja, eln., majd díszeln. – 1926: a tihanyi Biológiai Int. falképeit festette. 1928: a XVI. velencei nemzetk. kiáll. m. anyagát rendezte, Virágcsendélet c. képét az olasz áll., 1929: bemutatkozásán a nürnbergi múz. Strand c. képét megvásárolta.. Genovában az ÚME bemutatkozásán aranyéremmel jutalmazták, Tengeri fürdő c. képét a nervii múz. vásárolta meg.– 1918., 1924., 1935. a bpi Ernst-Múz., 1933: a debreceni Déri Múz., 1961. és 2077. X–2008. II: a M. Nemz. Galéria rendezett műveiből gyűjtem. kiállítást; Tér és mű c-mel 2011. I. 22–III. 10: az OSZK Nemzeti Ereklye kiállítóteremben a 2010: megtalált 2 szőnyegtervét, plakátjait és általa illusztrált kiadványokat mutattak be. Kaposvárt a képtárat Vaszary Képtárnak nevezték el; szülőháza 2011: Vaszary-emlékház. – Írásai: Műv. (1903: 419. Színek–vonalak élete), Az Újs. (1911: 116. sz. Firenze–Siena), Morsz. (1914. III. 8: Új szépségek jegyei). P. Lloyd (1915), Mország (1921. IV. 30. A m. műv. újászületéséről, kultúránk faji erejéről; XI. 13: Képeket alkotni és nem a természetet utánozni), Nyugat (1921: 1018. A műv. sorsa tegnap és ma), A Műbarát (1922: 30. Természetlátás és képszerűség), Az Est (1924. X. 18. Anatole France a ravatalon; cikk és rajz; Az Est-lapok újságrajzolója volt), Új Idők (1924: 404. Alakító képesség a műv-ben); , M. Műv. (1925: 149. Párisi napok; 1936: 91. serlegbeszéde [Szinyeiről]) KÚT (1926: 1/2. sz. Beköszöntő [A KÚT programja]). – Rajzai: Gála-naptár 1899. esztendőre. (Rajzolták: Cserépy, Hatos, Homicskó, Joney, Sarlay, Rubovics, Vaszary és mások.) Szerk. s a haza gála burgereinek ajánlja Bolond Istók. Bp., 1898. – Történelmi életrajzok az ifjúság számára. Írta Vaszary Kolos. ~ képeivel. Uo., 1893. (3. kiad. Bp., 1906) – ~ művei. Nemz. Szalon 1906. III.–IV. 7 képpel. Uo., 1906. (Ernszt Lajos. Modern m. művészek. VIII.) – Képeskv. A verseket írta: Vaszary Gábor. Illusztrálta: ~. Bp., é. n. – M: Természetlátás és képszerűség. Uo., 1922. (Ism. Népszava 1922. X. 8) 88

Művészet 1906. (Lázár Béla: ~) – Somogy vm. 1914:271. – Krücken–Parlagi 1918. II:690. – ~ gyüjteményes kiállítása. Rendezték: Ernst Lajos–Lázár Béla. Bp., 1918. (Ernst-Múz. kiállításai, 34.) – P. Napló 1922. XII. 24. (Kárpáti Aurél: Másfél óra ~ műtermében), 1924. II. 2. (Capricció: ~, Kunnfy Czóbel; [3 kiáll.]) – A Műbarát 1922. (Farkas Zoltán: ~) – Lázár Béla: ~. Bp., 1923. (Az Ernst-Múz. művész-kvei 7.) – ~ gyűjtem. kiállítása. Bp. 1924. II. Bp., 1924. (Az Ernst-Múz. aukciói 66.) – M. Műv. 1926. (Gerő Ödön: ~); 1935. (Márjás Viktor: A mai ~) – Bálint Jenő: ~ művészete. [Bp.] 1927. (M. művészeti kvtár 8-9.) – Révai XIX:95. – ~ képei az Ernst-Múz. kiállításán. (Bp. 1930. II.) [Katal.] Uo., 1930. (Az Ernst-Múz. aukciói 110.) – Győri Szle (1931: 65. Képzőműv. kiállítások) – Lyka Károly: A műv-ek tört-e. (Uo., 1931: 8. Bálint Jenő: ~ művészete) –) – ~ gyűjtem. kiállítása. Bp. 1935. II. Uo., 1935. (Az Ernst-Múz. aukciói 151.) – Új lex. VI. – Csoportkiállítás. Bp. 1937. II. ~ festőművész, Borbereki K[ovács] Zoltán szobrászműv. [Katal.] Uo., 1937. (U. az 165.) – Az Orsz. M. k. Képzőműv. Főisk. évk. 1937–39. (Pilch Dezső: ~) – Morsz. 1939. IV. 20. – Nyugat 1939: II. (Farkas Zoltán: ~) – ~ emlékkiáll. Bp. 1940. III. 3–17. Gr. Almásy-Teleki Éva Műv. Int. [Katal.] Uo., 1940. – Petrovics Elek–Kárpáti Aurél: Vaszary. Bp. [1941] – Bíró 1955:586. – Szépműv. 1942: 2. sz. (Csaba Rezső: ~ festőisége), 1944: 11. sz. (Radocsay Dénes: ~ naplója) – Népszab. 1961. III. 26. (Murányi-Kovács Endre: ~ emlékkiáll. a M. Nemz. Galériában) – Bordácsné Haulisch Lenke: ~. Bp., 1963. – Pogány Ö. Gábor: ~. Zürich, 1964. – Mo-i diákok németo-i egy. és főisk.1789–1919. Bp., 2001: 14.156 – M. Nemz. 2011. II. 16. (Tölgyesi Gábor: Vaszary: egy életmű a kiteljesedés felé) – Gulyás–Viczián XXXII: (kz-ban)