Vecsey József (Nemeshetés, Zala vm. 1913. nov. 11. – St. Gallen, Svájc, 1977. máj. 24.): lelkész. – Szombathelyen 1938. VIII. 28: pappá szent., a Pázmány Péter Tud.egy. 1939: teol. dr.  Zalaegerszegen kp., 1940: hittanár, 1942: Szombathelyen hittanár. 1943: a kisszemin. előljárója, 1944: ppi titkár, 1946: a nagyszem. elöljárója és teol. tanára. 1952 nyarán Ny-ra menekült. 1954. VIII–1955. XII: a müncheni Szabad Európa Rádió hitszónoka és a m. kat. műsor szerk-je. 1955–59: St. Gallenben lelkipásztor. 1960–66: Párizsban m. lelkész. 1971 őszétől Mindszenty József  bécsi titkárságának ügyvez-je. 1975. V–: a Mindszenty Alapítvány alapító tagja, múz-ának és levtárának őreként megszervezte Vaduzban (Lichtenstein) a Mindszenty Házat, s. a. r. a Mindszenty Okmánytárat, s a bíb. iratait. – Cikkei római Kat. Szle Életünk, Új Európa.–M: A szószék üzenete. Rádióbeszédek.  München, 1956. – Mindszenty József. Uo., 1957. – Mindszenty tanítása. S. a. r. Uo., 1957. – Mindszenty-Dokumentation. Kiad. St. Pölten, 1957–1958, St. Gallen, 1958–1959. – Der Prozess Mindszenty. Dokumente. Kiad. München, 1961. – Kardinal Mindszenty. Beiträge zu seinem siebzigsten Geburstag. Kiad. Uo., 1962. – Emlékezés Mindszenty bíb. édesanyjára. St. Gallen, 1970. – Mindszenty the Man. Phillis Schlafly beszélgetése V. J-fel St. Louis, 1973. – 1966. VII– 1968. XI: a párizsi Sorsunk kiadója és folytatása az eu-i m. kat-ok lapja az Életünk 1969. I.– 1977. I: szerk-je.  Bo.Gy.–88

Pilinyi. 1943: 187. – Schem. Sabar. 1947: 157. – Tóth 1947: 90. – Mildschütz 1977: 22. (128., 627.) – Borbándi 1992: 393. – Nagy 2000: 1016.

Vecsey Lajos (Nemeshetés, Zala vm., 1905. febr. 4. – St. Gallen, Svájc, 1998. márc. 15.): svájci magyar lelkész. – Az zalaegerszgi gimn. éretts., ahol hittant és latint  Mindszenty Józseftől tanult. A teol 1925–29: Szombathelyen végezte, ahol 1929. VI. 16: pappá szent. Bpen kp., 1931: betegszabadságon és Pécsett a Maurinum előljárója, 1934: a Pázmány Péter Tud.egy. tört.–ped. szakos okl. szerzett, fil-ból drált. Zalaegerszgen, 1939: Kőszegen a Domonkos Nővérek tanítónőképzőjében hittanár és ig. – 1949: Ny-ra menekült, 1949: Melchtalban (Svájc) hittantanár, 1951–52: a római M. Akad. munk. és teol. hallg., 1952: St. Gallen és környéke m-jainak lelkipásztora, 1953–83: a tauffeni Szt Katalin zárda házilelkésze. 1956–57, 1961–92: svájci m. lelkész. – Cikkei: Életünk, Kat. Szle, Papi Egység, Szolgálat, Szentnek kiáltjuk. (Youngstown, 1987). – M: Bulla Orationum et pulsatio meridiana. Az imádságok bullája és a déli harangszó. (lat. és m-ul Teufen Appenzell, 1955. – Ungarn. Retter des christlichen Abendlandes. 500 Jahre Mittags-/Angelus/-Läuten. Uo., 1956. – Was die Glocken künden. Einsiedeln, 1956. – Hunyadi. Eine hisctorische Schilderung des Lebens und der Tätigkeit des grossen ungarischen Helden und Siegers bei Nándofejérvár (Belgrád) 1456. München, 1956. – Elpusztíthatatlan-e a m. nép? Róma, 1958. – Miért szükséges a m. imakeresztes hadjárat? München, 1977. – 1950. VII–1968. XII: a Hiszek és 1969. I–1977. I: az Életünk szerk. biz. tagja, az Informations Danubiennes (Vienne) kiadója. – Betűjegye: V. L.  Bo. Gy.

Pilinyi. 1943: 101. – Schem. Sabar. 1947: 157. – Tóth 1947: 90. – Mildschütz 1977: 22. (128., 237.) – Borbándi 1992: 393. – Nagy 2000: 1016.