🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Veresmart
következő 🡲

Veresmart, Rothberg, v. Szeben vm. (Roșia, Ro.): egykori plébánia az erdélyi egyhm. szebeni dékánságában. – 1327–37: plnosa Ludovicus, 1414: Johannes. A hitújításkor (1556) ev. lett. Sz.B.

Léstyán 2000. II:446.

Veresmart, Pálosveresmart, Heves m., 1950-től Abasárral egyesített község: egykori pálos monostor. – 1304 előtt Lajos a visontai Szent Kereszt-tp. rektora Ker. Szt János és Szt Szixtusz pápa tiszteletére kápolnát épített a Mátra déli lábánál, Bene falu Veresmart nevű földjén a Csobánka nemzetség számára.  1304: az Aba nembeli Csobánka unokái: Sámuel és Dávid földet adtak a pálos remetéknek kolostor építésére a kápolna mellett. A monostor átvette a kpna védőszentjeit. 1461: a remeték megkapták Debrői Imrétől Varsány és Lőrinci felét (2007: Heves m. DK-i sarkában). A katolikusnak megmaradt Gyöngyös város közelében a monostor a 16. sz. végéig fennállt. 1600 után az utolsó remete, Sőtér Benedek a katonai zaklatások miatt a gyöngyösi ferences konventbe menekült, ott halt meg és a tp. szentélyben temették el. Az elhagyott remeteség javait ezután a ferencesek élvezték.1703–767: Gyöngyös lakossága Keresztelő Szt János napján a remeteség romjaihoz zarándokolt. Helye a mai ~i tp. helyén kereshető.  H.F.L.

Rupp III:307. – Heves megye műemlékei I:466. – DAP III:212. – Györffy III:144.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.