Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola: középkori előzménye a →veszprémi székesegyházi iskola, mely 1552: Veszprém török kézre kerülésekor szűnt meg – A 17. sz: a veszprémi pp-ök a nagyszombati papnevelő intézményekben tettek alapítványokat a papi utánpótlás nevelésére: a →Collegium Rubrorumban 2, majd 5 alapítványi helye volt az egyhm-nek. – A török kiűzése után a Szentszék felszólította Széchenyi Pál pp-öt (1687–1710) a szeminárium felállítására. A felszólításnak azonban csak utóda, Volkra Ottó János tett eleget, aki 1711: megalapította a Szt Anna Szemináriumot, vez-ét a piar-kra bízta, s az intézménynek átadta az akkori pp-i rezidenciát. A 3 piarista közül 2 az isk-ban tanított, egy pedig teol. tanár volt a szem-ban. Az int-ben hároméves képzés folyt. Ez a szem. az alapító halála után, 1722: kellő anyagi források híján megszűnt, fennállása alatt kb. 30 papot nevelt. Acsády Péter Ádám pp. (1725–44) ismét a Collegium Rubrorumban neveltette a növ-eket 8 alapítványi hely segítségével. – A veszprémi szem. felélesztése és stabil anyagi alapokra helyezése Padányi Biró Márton pp. (1745–62) nevéhez fűződik. 1745: 7 növendékkel megnyitotta a papnevelő int-et az Acsády-féle pp-i rezidencia épületében (a mai érs. palota helyén). A prefektus egyhm-s pap lett, az egyetlen teol. tanár piar. volt. A képzés 3 é. tartott, a növ-eket a 2. év után pappá szentelték. A legfontosabb tantárgy a dogmatika volt, amit az erkölcstan, egyházjog, egyháztörténelem és szentírásmagyarázat egészített ki. Ebben az időszakban átlagosan 16–20 növ-e volt a szem-nak. 1760: rendszeresítették a 2. tanári állást. Koller Ignác pp. (1762–73) végrendeletében jelentős összeget hagyományozott egy új szem. fölépítésére. A széküresedés alatt, 1773–76: fölépült a szegy-tól é-ra a Fellner Jakab által tervezett szem. 2 em-es épületének d-i és ny-i szárnya, ahová a növ-ek 1775: költöztek be. Már Bajzáth József pp. alatt, 1781–82: épült fel az é-i szárny. 1952-ig ez az épület szolgálta az egyhm. papnevelését. 1777–: uralkodói rendeletre egy prodirektor felelt a tanulm. ügyekért, többnyire az egyik kanonok (a direktor hivatalból a pp. volt); a nevelésben viceprefektus segített. Az 1779-es tanügyi reform csak részlegesen valósult meg Veszprémben, az előírt 4 évf. és 4 tanár helyett továbbra is 3 évf. és 2 tanár volt. 1779: Bajzáth pp. házirendet léptetett életbe. A szem-nak ezt a korszakát a II. József-féle papnevelési rendelet zárta le, amely megszüntette az egyhm. szem-okat, és generalis papnevelőket állított fel. A veszprémi szem. 1784. IV. 13: zárta be kapuit, az egyházmegye 13 növ-e VI. 1-: Pozsonyban folytatta tanulmányait. – A veszprémi szem. 1790: nyílt meg újra 37 növ. számára; a képzés 4 éves lett. 1796: vezették be a tanulm. felügyelő, 1802: a spirituális tisztségét. 1802-ig a székesfehérvári egyhm. növ-ei is Veszprémben tanultak, 1803–: itt oktatták a zirci ciszterci növ-eket is. 1848–49: a tanítás szünetelt, 6 növ. honvédnek állt. A növ-ek száma 1790–1820: átlagban 40–50, 1820–48: 20–30 volt. – 1849 őszétől újra megindult a tanítás a szem-ban. A növ-ek 1861: hozták létre a Szavalati kört, amely 1864–: Pázmány-kör néven, a kispapok önképzőköreként működött a szem. 1952-i feloszlatásáig. – 1867–: kötelező volt a részvétel a Pázmány-kör munkájában, amely 1866–89: kv-kiadással is foglalkozott, összesen 15 művet jelentetett meg 19 köt-ben. A növ-ek száma 1850–70: átlag 40–50, 1870–90: 25–35, 1895: 40 volt. – Az I. vh. alatt a szem. épülete tartalékkórház volt. A növ-ek előbb a ferences zárdában, majd a rektor-kanonok házában éltek, 1919 őszén költöztek vissza a szem. épületébe. 1918: jött létre a →veszprémi kisszeminárium. A nagyszem-ban a képzés 1929: 5 évf-osra bővült. A papnövendékek emelkedő száma miatt Rott Nándor pp. 1933: 3. emelet ráépítésével bővítette az épületet, amely cellarendszerben tette lehetővé a felsőévesek elhelyezését. Hosszú működésével meghatározó szerepet töltött be az egyhm. papnevelésében →Káuzli Dezső rektor (1893–1935). 1937–38: az intézményben 8 teol. tanár, 1 piar. latintanár, 1 orvos, 1 tornatanár dolgozott; virágzott a Pázmány-kör tevékenysége. 1929–: cserkészcsapat is működött a szem-ban. A növ-ek száma 1932: 82, 1935–42: 60–70 k. volt. Tóth Tihamér pp. 1939: tervbe vette egy új, korszerű szem. építését a város szélén, zöldövezetben, de korai halála miatt ez csak terv maradt. – 1944. XI. 1: a katonaság igénybe vette a szem. épületét, ezért Mindszenty József pp. (1944–45) az I-II. éveseket hazabocsátotta, a 16 felsőéves kispapot pedig a pp-i palotába költöztette. XI. 27: a pp-öt Schiberna Ferenc nyilas főispán parancsára letartóztatták, mivel dulakodás alakult ki a kispapok és a csendőrök között, XI. 29: az összes kispapot letartóztatták. XII.10: a pp. a veszprémi fogházban pappá szentelte a 10 ötödéves növendéket. A szeminaristákat a pp-kel együtt XII. 23: Sopronkőhidára, XII. 28: Sopronba, az Isteni Megváltó Leányai int-ébe szállították, ahol II. 1: a pp. 4 negyedéves növendéket diakónussá szentelt. A fogság II. 23: ért véget. – A szem. épületében keletkezett károk miatt az elmaradt tanítás pótlására VII. 30–IX. 1: Balatoncsicsón, a kultúrházban került sor. A növ-ek IX. 1: tértek vissza Veszprémbe, előbb a pp-i palotába, XI. 15: pedig a szem. épületébe. A kispapok száma 1948: 30 volt. – A veszprémi szem. feloszlatása Badalik Bertalan pp. (1949–57/65) alatt következett be. 1952. II. 27: az ÁVH letartóztatta Major Kálmán spirituálist, Ágotha Tivadar, Balogh Sándor, Dervenkár György, Domschitz József és Szabó István kispapokat. III. 4: a szem-ot bezárták, IV. 23: a „veszprémi szeminaristák perében” a spirituálist 9, a kispapokat 4–6 év börtönre ítélték, a többi elöljáró működési engedélyét megvonták. Ettől kezdve a veszprémi egyhm. papnövendékei a szegedi, győri, esztergomi és bp-i szem-okban tanultak. – 1991. I. 29: Szendi József pp. (1982–93/97) teol. és hittanár szakkal újraalapította a ~t, mely 1994-ig az egyetem épületében működött. Az első hittanár szakos évfolyam létszáma 35 volt. Ugyancsak 1991: kezdte meg működését a VHF kihelyezett hitoktató tagozata Kaposváron, együttműködésben a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főisk-val. 1994: az egyh. ingatlanok tulajdonrendezésének keretében az egyhm. lemondott a régi szem. épületéről, cserébe megkapta a volt MSZMP Marxista-Leninista Továbbképző Intézetnek és a Kormány és Párt Vendégházának épületegyüttesét (Jutasi út 18/2). Az előbbiben működik ma a Hittud. Főisk. és Koll., utóbbiban ekkor nyílt meg ismét az egyházmegyei szem., amely új védőszentet kapott: Boldog Gizella. A veszprémi főegyházmegye növ-ein kívül 2004-ig itt kaptak helyet a kaposvári egyhm. kispapjai, s néhány kalocsa-kecskeméti, nagyváradi növ. is. 2000: a szem. létszáma 47 volt. 1994–97: Veszprémben működött több egyhm. közös előkészítő papképzése is, átlagban 50 fővel. A szem. értesítője 1996-: Kispap lap, 1999-: Életünk c-mel jelenik meg. A főisk-n a teológus (papnövendék) és hittanár képzés mellett 1993–2001: musica sacra, 1995-: szoc. munkás szak is működik. A 2007/08. tanévben a főállású tanárok száma 22, ebből teol. tárgyakat tanít 12 (10 pap). Uekkor a főisk. hallgatóinak száma 255. A szem. létszáma 16. A főiskola 1999-: „Studia Wesprimiensia: tanulmányok a teol. és a szoc. munka ter-eiről” c-mel folyóiratot ad ki, melyben a tanárok és diákok tud. munkái jelennek meg. – A veszprémi szem. életében nagy szerepet játszó pp-ök portréi a Hittud. Főis. dísztermében kerültek elhelyezésre. A ~ rektorai: 1991: Balázs Pál, 1996–: Varga István. G. M.

A Veszprémi Papnevelő Intézet Emlékkönyve Magyarország fennállásának ezredéves ünnepére. Veszprém, 1896. – Az élet elé. Jelentés a veszprémi papnövendékek 1935–1936. évi szem-i életéről. Veszprém, 1936:18. (Fürnstein József: Szemináriumunk két és negyed évszázados rövid története.) – Életünk. A veszprémi Szt Anna Szeminárium évkönyve 1947–48. Veszprém, 1948:7. (Koroncz László: Háborús múlt.)  – Ágotha Tivadar: Megalkuvás nélkül. Veszprémi kispapok az ateista hatalom börtöneiben. Bp., 1995.