🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Vilt
következő 🡲

Vilt József Ignác (Esztergom, Esztergom vm., 1738. júl. 2.–Fertőrákos, 1813. okt. 4.): megyéspüspök. – A gimn-ot Esztergomban végezte. 1754: a Pázmáneum növ-e lett. 1761: pappá szent., Pesten kp., 1762: többször volt tüdővérzése, ezért Esztergomban fősztszéki jegyző, majd Haller gr. házánál nev. 1768. V. 4: Vadkert plnosa. 1778. VII. 30: pozsonyi knk. s a nagyszombati konviktus rektora. 1779. VIII. 19: esztergomi knk., 1784: szentbenedeki pref., 1786–1807: érs. helynök. 1800. XII. 22–1806. VIII. 26: belgrád–szendrői pp. Nyitrán 1801. II. 15: pp-ké szent. Visszaszerezte a Pázmáneum vagyonát, a nagyszombati szem. épületét és az Emericanumot. 1806. VI. 6: nev. ki a kir. győri pp-ké. 1809. VI–XI: a fr. megszállás alatt Győrben maradt, s ahol tudott, segített. A Győrzámolyban túszként összeszedett ffiakat személyesen kérte ki Napóleontól. – M: Dictio habita die 21. octobris 1806. Győr. – Hunfredi Ditton: Veritas religionis christianae ex Resurrectione Iesu Christi demonstrativo comprobata. Kiad. és gondozta. Pozsony, 1811. – Jordánszky Elekhez írt levelei az esztergomi kápt. levtárában. – Utóda a belgrád–szendrői széken 1806. XI. 27: Bodonyi Sándor; Győrött széke 1813. X. 5–1818. IX: üres, utóda 1818. IX: Schwarzenberg Ernő hg. 88

LBE:49. (1800: belgrád–szendrői pp.) – Schem. Strig. 1859:5. (15.) – Gams 1873:396. (27.); 374. (73.) – Schem. Jaur. 1876:10; 1968:61. – Zelliger 1893:555. (s.v. Wilt; *1736.) – Némethy 1894:1022. – Kollányi 1900:390. – Esztergom vm. 1908:167. – Szinnyei XIV:1227; *1736) – Schem. Jaur. 1968:61. – Ritzler–Sefrin VII:108.

Vilt Tibor (Bp., 1905. dec. 15.–Bp., 1983. aug. 13.): szobrász. – Bpen 1922–25: az Iparműv. Isk-n, 1925–27: Mátrai Lajos és Kisfaludi Strobl Zsigmond növ-eként a Képzőműv. Főisk-n tanult. 1928–30: a Római Magyar Akad. ösztöndíjasa, de a →római iskolának nem lett elkötelezettje. 1945 u. részt vett az Európai Isk. munkájában. Az 50-es években nem zárkózott el a korszak hivatalos műv. életétől, a nyilvánosságtól elzárva azonban számos megrendítő hatású kisplasztikát és domborművet készített. Az 1956-os forr. is több jelentős művét ihlette, 1957: internálták. Kísérletezett az üveg felhasználásával is. A modern magyar szobrászat egyik megújítója. – 1965: Munkácsy-díjas, 1970: érdemes művész, 1978: kiváló művész, 1980: Kossuth-díjas. – Egyh. művei: Krisztus, szentek szobrai (1928 k., Győr, Gyárvárosi tp., 1944: elpusztult); domborművek (mészkő, 1932 k., Balatonboglár, r.k. tp.); Szt Ferenc és Szt Antal (mészkő, 1932 k., Bp., Pasarét, Szt Antal-tp.); Remete Szt Pál (1937, Gellérthegy, elveszett); Angyalok (mészkő, 1939 k., Bp., XI. ker., Tűzoltóság). Pr.L.

KMML III:897. – Vigilia 2005/1. (Prohászka László: ~ egyházművészeti alkotásai)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.