Vinkler Brunó →Winkler Brunó

Vinkler Ignác (Abrudbánya, Alsó-Fehér vm., 1756. júl.–Gyulafehérvár, 1825. márc. 23.): kanonok. – A teol-t 1769–76: a Jezsuita Gimn. és Akad-n, 1776: Gyulafehérvárt, 1777: Nagyszombatban és 1778–80: Pázmáneum növendékeként végezte, ahol 1779. IX. 18: pappá szent. 1782: Székelyudvarhelyt, 1787: Tövisen kp., 1794: Gyulafehérvárt teol. tanár, 1799: tb. knk., 1802–07: a teol. rektora, 1808: főesp. (Sírja a gyulafehérvári szegyh. kriptájában) Vsz., hogy azonos azzal a Winkler Ignáccal, aki 1784–87: Magyarszarvaskenden lelkész.  88

Memoria Trans. (1843 k.): LXXI. (41.) – Beke 1870:178. – M. Sion 1890:629. (s.v. Winkler; neki tulajdonítja a Jósika Antal br. fölött 1803: mondott gyászbeszédet: Oratio supremis honoribus...Antonii Josika de Branitska... ami Petriknél Winkler János műve!) – Ferenczi 2009:362. – Fazekas 2003:321. (1897.) (s.v. Winkler)

Vinkler József (1821. febr. 17.–Nagyvárad, 1905 u.?): választott püspök. – A teol-t a Pázmáneumban végezte. 1842: a váradi pp-i hivatalban iktató. 1844. IV. 6: pappá szent., kp. és a ppi iroda írnoka. 1845: Érmindszent plnosa, 1850: titkár és ppi levtáros, 1851: irodaig., 1858: Peceszöllős plnosa. 1861: váradi knk. 1866: liptói c. prép., 1874: zsin. vizsgáztató, 1876: szegyh. főesp. 1890: szardikai vál. pp. 1899: ppi helynök, 1903: nagyprép. ~ volt az utolsó m. aki e c-et viselte. T.E.

LBE:509. – Schem. Mv. 1896:439. – Fazekas 2003: (pazmaniták között W-vel sem közölt nagyváradi egyhmegyést!)