Vizkelety András (Tata, Komárom vm., 1931. aug. 26.–): germanista irodalomtörténész, medievista, professzor emeritus. – A középisk-t a győri bencés és a tatai piarista gimn-ban végezte, 1949: éretts. Tatán. 1949–50: piarista novícius, 1950–54: a Rend Kalazantinum főiskoláján tanult, 1954: kikerült a rendi keretből. 1957: a bpi ELTE-en m.-ném. szakos okl-et szerzett. – 1957–84: az OSZK-ban a középkori kéziratok referense. 1984–2002: az MTA Fragmenta Codicum kutatócsoportjának vezetője, 2002-: nyugdíjas kutató professzora. 1972-: óraadó az ELTE Német Tanszékén, 1983 c. egyetemi docens, 1991 c. egy. tanár. 1993: megszervezte a PPKE Német Tanszékét, ahol 2003-ig tanított, az egy. irodalomtud-i dri isk-jának alapító tagja. – 1975: az irodalomtud. kandidátusa, 1990: dra, 1998: az MTA lev., 2004: rendes tagja. – 1986: Toldy-emlékérmet, 1986: Herder-, 1995: Akadémiai, 1998: Pázmány-, 2005: Széchenyi-díjat, 2007: Akadémiai Kiadó nivódíjat, 2009: Pro Germanistica Hungarica emlékérmet kapott. A Magyar Germanisták Társaságának örökös tb. elnöke, az Österreichische Gesellschaft für Germanistik, a Comité International de Paléographie Latine, valamint az MTA több munkabizottságának tagja. – Fm: Irodalomtörténeti Közlemények 1961:204. (Rákóczi Ferenc elmélkedéseiről készült egyházi cenzori jelentések) – Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 1964:107. (Der Budapester Oswald. Mit einem Exkurs zur Ikonographie des Hl. Oswald.) – Magyar Könyvszemle 1968:129. (Eine deutsche Fassung der Stephanslegende aus dem Jahre 1471.) – Beschreibendes Verzeichnis der altdeutschen Handschriften in ungarischen Bibliotheken. Bp.–Wiesbaden, 1. köt. 1969; 2. köt. 1973. – Spangenberg, Wolfhart: Sämtliche Werke. Szerk. Tarnai Andorral. Berlin-New York, I-VII, 1971–82. – Parler und der schöne Stil 1350-1400. Das internationale Kolloquium. Kiad. A. Legner. Köln, 1980:144. (Höfische Legende und Motive der Brautentführung.) – ItK 1981:253 (Nomádkori hagyományok vagy lovagi-udvari toposzok.) – „Világ világa, virágnak virága”: Az Ómagyar Mária-siralom. Bp., 1986. – Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 1988:460. (Die Budapester Liederhandschrift. Der Text.) – Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del basso medioevo. Kiad. S. Graciotti e C. Vasoli. Firenze, 1995:29. (I sermonaria domenicani in Ungheria nei secoli XIII–XIV.) – Les hongrois et l’Europe. Kiad. S. Csernus, K. Korompay. Paris–Szeged, 1999: 385. (Naissance et évolution de la littératur médiévale en Hongrie.) – In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László biboros tiszteletére. Szerk. Stirling J. Bp., 2003:118. (A Leuveni Kódex sermói Szent Márton püspök ünnepére.) – Az európai kódexirodalom recepciója a Leuveni Kódexben–Die Rezeption der europäischen Sermonesliteratur im „Löwener Kodex”. (Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae IV.) Bp., 2004. – Acta Universitatis Szegediensis–Acta historiae litterarum Hungaricarum 2006: 289. (Pogányok vagy keresztények?) – Mittelalterliche Handschriften der Széchényi-Nationalbibliothek. Bp., 2007. (Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae VI.) – Irodalmak születése. Keszthely, 2008. – Múltidőben, Győr, Tata 1931-1949. Visszaemlékezés. Bp., 2008. – Cronica regum et imperatorum. Debrecen 2009. (Classica, Mediaevalia, Neolatina IV.)  s.k.

„swer sînen vriunt behaltet, daz ist lobelîch”. Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag. Kiad. Nagy M., Jónácsik L., Madas Edit, Sarbak Gábor. Piliscsaba-Budapest, 2001.