🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Vlagyimir
következő 🡲

Vlagyimir, Kijevi, Nagy, Szt (Budutino, Kijev mellett, 960 e.–Kijev, 1015. júl. 15.): kijevi fejedelem (ur. 980–1015) . – Nagyanyja, Szt Olga 957: Konstantinápolyban keresztelekedett meg. Hazatérve papokat, lit. kv-eket és fölszereléseket hozott magával. ~ már 13–14 évesen Novgorod, a bátyja, Jaropolk 970–979: Kijev fejed-e. Apjukat, Szjatoszlavot 973: megölték, ~ a bátyjától félve 977: Skandiáviába menekült, ahol sereget gyűjtött. 978: visszafoglalta Novgorodot, s Jaropolk halála után 979: Kijev fejed-e lett. 989 nyarán elfoglalta Kerszon városát (Krím fsz.), ami a →bizánci birodalomnak érzékeny stratégiai és keresk. veszteséget jelentett. – 988: Kerszonban keresztelkedett meg, a Baziliosz nevet kapta. Szöv-re lépett II. Baziliosz és Konstantin cs-ral, ez utóbbi nővérét, Annát feleségül vette. Hazatérésekor egy Mihály nevű pp-öt, sok papot, ereklyét, egyh. fölszerelést vitt magával Kijevbe. Élete fő feladatát →Oroszország megtérítésében látta. Városokat, tp-okat, isk-kat, ispotályokat építtetett, s ~ népének zömét elvezette a kerségre (fia, Jaroszláv [ur. 1019–54] folytatta a térítést). Építkezései mellett sok gör. teol. művet lefordíttatott, törvénykv-et adott ki, s gör. énekesekkel megvetette az or. egyh. ének alapjait. – Ünn: júl. 15. **

BS XII:1323. – SzÉ 1988:378.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.