Volly István, Szt Józsefről nev., Piar (Szabadka, Bács vm., 1845. jún. 1.–Szabadka, 1873. szept. 6.): gimnáziumi tanár. – 1860. IX. 18: Vácott lépett a r-be. A gimn. 6 o-át Kecskeméten, a 7–8. o-t Kolozsvárt, a teol-t 1865: Pesten, 1866: Vácon magánúton végezte, ahol 1866. VI. 29: ünn. fog-at tett. 1867: bölcs. dr. 1868. VIII. 24: pappá szent. 1866: a váci, 1868: a pesti, 1871: a szegedi gimn. tanára. Kolerában megbetegedett édesanyja gondozása közben halt meg. – Írásai: Természet 1869. (A napról; A legközelebbi holdfogyatkozás és az ún. fogyatkozásról általában), 1870. (A távírás hajdan és most), Természettud. Közl. 1869. (A lélek és rémjelenések) – Szegedi főgimn. értes. 1873. (A természettud-ok újabb adatainak értékesítéséről a gymnasiumi előadásoknál, egy-két példával a hangtan köréből) **

Szinnyei XIV:1319. – Koltai 1998:418. – Kalapis III:1028.

Volly István (Pereg, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1907. jan. 27.–Bp., 1992. jún. 13.): tanár, népdalgyűjtő, zeneszerző. – Szegeden 1928: földr-termrajz-kémia szakos polg. isk. tanári okl. után a Liszt F. ZF-n énektanári, →Kodály Zoltán tanítványaként 1937: zeneszerzői okl-et szerzett, 1930: Párizsban is tanult. 1948: a Szegedi Tudegy-en népzenéből drált. 1928–69: nyugdíjazásáig bpi polg. isk./ált. isk. (ének)tanár, 1940–44: az Orsz. Polg. Isk. Tanáregyes. főv. választmányi póttagja. 1929–39: a Néprajzi Múz. zenei oszt-ának népdal- és kat. népénekgyűjtő munk. is. 1945–50: népművelési előadó is, 1951: a Főv. Népi Zenekar alapító ig-ja. – Betlehemes játékát 1934: a Zeneműv. Főisk-n mutatták be, 1941: a M. Művelődés Házában megismételték. Itt kapcsolódott be a bábozásba a 199. sz. Madách cserkészcsapat, a regnumista cserkészpap parancsnok, →Pantol Márton vez-ével. 1945. XII: a romos bpi Ferences-tp. előtt állította föl az amerikai katonai misszió a „Mindenki karácsonyfáját”, mely előtt adták elő ~ egyik betlehemes játékát, amelyet a M. Rádióban Pluhár István (1893–1970) közvetített. 1947: Bodnár Gábor (1920–) fölkérésére külf-re menekült m. cserkészeknek tanított népdalokat. Népdalok fölhasználásával ~ állította össze a regöscserkészek indulóját. Népszínművekhez és vj-okhoz írt kísérőzenét. Általa gyűjtött dallammal énekeljük a →Hozsanna 67/B és 172/B sz. énekét. – Írásai: Ethnogr. (1930: Peregi karácsonyi népénekek), Énekszó (1937: Pünkösdölő, Bíró fiú, Bölcsőcske), Bpi Polg. Isk. (1937:8. sz. A népi játék és az ifj. színjátszás), Felvidékünk – honvédségünk. (Bp., 1939: Szemelvények a Felvidék felszabadításának zenei termékeiből), M. Lélek (1939:10. sz. Akiktől népénekeket gyűjtünk), Népművelés és szabadidő (Bp., 1939: Népi játékok, népi táncok, tábortűz a szabadidő mozgalomban; Ének-énekkar, szavalás-szavalókar, zene-zenekar a szabadidőben; Kis népi játékszín), Néptanítók Lapja (1939:7. sz. Komatál), A Faluszöv. évkv-e 1941. (Bp., 1940: A m. falu énekkara), Erdélyünk és honvédségünk. (Bp., 1941: Az erdélyi bevonulás katonadalai), Fényjelek. 3. (Bp., 1943: Legrégibb népdalaink), A m. muzsika hőskora és jelene tört. képekben. (Bp., 1944: A m. népdal) – Szerzeményei: M. Kórus (dalgyűjtés, népének földolgozások), M. Cantuale (népének földolgozások), Alleluja; Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris. Népszínmű. Zenéjét újonnan összeáll. (Bp., 1947); Tóth Ede: A falu rossza. Népszínmű. Zenéjét újonnan összeáll. Uo., 1947. [Uo., 1948. (M. kvtár 1071–1073.)]; Gyallay Domokos: Fehér foltok. 3 kis játék. Zenéjét és táncait összeáll. (Uo., [1948]; Lugossy Emma: 77 leánytánc. Zenész munk. (Bp., 1952); Csizmarek Mátyás: A borjú. Zenés vj. Zene és néprajzi képek V. I. [Uo., 1954. (Színjátszók kvtára 67.)]; Szigligeti Ede: A cigány. Énekes népszínmű. Zenéjét összeáll. [Uo., 1955. (Uaz 105–106.) (2. kiad. 1957)]; Talveszt, Maj: Mocsári ördögök. Énekes vj. A dalok zenéjét szerezte. [Uo., 1956. (Uaz 132–133.)] – György László: Citeraszó. Színjáték. Zenéjét szerezte és összeáll. [Uo., 1956. (Uaz 140.)]; Szépasszony madara. Dalos vj. Mikszáth Kálmán nyomán írta Meskó Barna. Zenéjét összeáll. és részben szerezte. [Uo., 1956. (Uaz 148.)] – M: Bethlehemező főv. gyermekek. Bp., 1935. – Népi játékszín. 16 népi szokás melódiákkal. Uo., 1935. (2. kiad. ) – Népénekgyűjtő utakon. Uo., 1937. – Tonalitáscsere a népi dallamegyvelegben. Uo., 1937. – Népi játékok. Jegyzetekkel közreadta. 1. Köszöntők. – Lucázás. – Regősének. – Balázs- és Gergelyjárás. – Húsvét- és Püskösdjárás. – 2. Betlehemes. – Bölcsőcske. – Háromkirály. – 3. Ballada- és históriajátékok. – Arató és szüreti ünnepek. – Fonó. 1–3. köt. Uo., 1938. (3. kiad. 1945) – Daloljatok honvédek! Uo., 1939. – Erdélyi és az 1940-ben a Székelyfölddel visszatért szatmári–bihari ter-ekről való karácsonyi játékok. Összevál. és gyűjt. Bp., 1940. – Hajrá honvéd–Erdélyért! S.a.r. és jegyz ell. Mathia Károllyal. Uo., 1940. (2. kiad. 1941) – A visszatért népdal. Uo., 1941. – Horthy-dalok. Szerk. Uo., 1941. – Előre! 500 katonanóta szövege. (Népdalok) Szerk. Uo., 1943. – Népi leányjátékok. Jegyzetekkel közreadta. Uo., 1944. – Harmatos húsvét. Tarka műsor műkedvelők sz. Összeáll. [Uo., 1947] (Népi műsortár 12.) – Vőfélykv. Lakodalmi versek, dalok, táncok gyűjt-e. Uo., [1947] (Uaz 15.) – Ütik a rézdobot. (Az 1848-as szabharc dalemlékei) Uo., 1948. – Alkotmányunk ünnepe. Szabadtéri keretjáték VIII. 20-iki ünnepségekre. Fejér Istvánnal, György Lászlóval. Uo., [1950] – M. néptáncok. Ecseri táncok. A dalokat gyűjt. és hanszerelte. Uo., 1950. – Tulipános láda. Egész estét betöltő keretjáték, színdarab részletekkel, jelenetekkel. Uo., [1950] – Somogyi „Kalevala”. Vikár Béla Somogyban. Kaposvár, 1959. (Somogyi alm. 4.) – Bajai tamburások. Uo., 1964. – Egy szélmalom kalandozásai. Uo., 1966. (ang-ul és ol-ul is) – M: Karácsonyi és Mária énekek. Bp., 1982.  Bo.J.–Fe.Má.–88

Bp. közokt. évkv-e 1930:419. – Molnár 1936:516. – Deák 1942:504. – Polg. isk. tanárok 1942/43. névkv-e. 1943:177. – ZL 1965. III:622. – MNL V:588. – Ki kicsoda a m. zeneéletben? Bp., 1988:506.