Váczy István (*Mélykút, Bács–Bodrog vm., 1863. máj. 1.): tanító. – Kalocsán, Szabadkán és Baján tanult, Kalocsán teol-t is hallg., de szembaja miatt tanulását abbahagyta. 1883–84: Lengyeltótiban Berzsenyi Sándor dr. (Dániel költő unokaöcscse) házánál nevelő, majd a kalocsai tanítóképzőben okl. szerzett. 1885–86: ismét Lengyeltótiban nevelő. 1887: Pécskán (Arad vm.), Nagyhalmágyon tanító; az oláh gyermekek közt elért eredményeiért a Wéber Miksa kishalmágyi földbirtokostól (s nem a VKM-től) 5 é. 100–100 ft jutalmat kapott. 1893-ig: Vichnyepereszényen (Bars vm.) tanító, azután az akkor megnyitott aranyosmaróti áll. fiú és leányisk. ig-ja. 1916: Zichyfalván tanított. – Cikkei, versei: Alföldi Képes Újs., aradi Regény Újs. (1886/87), Arad és Vid. (1887. 260. sz.), Népnev. (1890/91, 94, 97/1902, 04/06), Ó-Becse és Vid. (1891), Alföldi Közl. (1892), Vidéki költők elbszélése (Kassa, 1896, verse), Kath. Tanügy (1900. 23. sz. Vörösmarty Mihály), Néptanoda (1900/06), Selmeczbányai Hiradó (1904: 10. sz. Petőfi és a szab.harc költészete), Alföldi Újs. (elbeszélések), Barsi Ellenőr, Cegléd éd Vid., Nemz. Isk., Néptanító, Néptanítók Lapja – M: Adalékok a magyarpécskai r. k. templom tört-hez. Magyarpécska, 1887. – Célszerű e a váltakozó rendzer a népisk-ban? Selmecbánya, 1896. – Népoktatásunk ezeréves tört-ének rövid áttekintése és célszerű-e a vállalkozó rendszer a népiskolákban. Uo., 1896. – Tárczák. Uo., 1897. – A gyermekjátékokról. Szeged, 1900. – Műveltségi állapotaink a ker. hit fölvételekor. Kalocsa, 1913. (Klny. Népokt.) – Álneve: Mélykúti István (Barsi Ellenőr) – A soproni Népiskolai Lapok kéthetenkénti/1883. I. 10.: havonként 3x, a szünidő kivételével; 1888. I: évenként 10x-i kat. tanügyi közlöny 1889. IV. –1890. III.–: munk., 1890. IV: főmunk. 88

Szinnyei. XIV: 711. – Győr-Moson-Sopron megyei sajtó bibliogr. 2000: 549. (838.) – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Váczy Péter György, márkcsemernyei (Ruttka, Turóc vm., 1904. márc.  17. – Bp, 1994. szept. 28.): evangélikus történetíró, egyetemi tanár, műgyűjtő. –Kassán éretts., a Pázmány Péter Tud.egy. hallg., 1928: m. művelődéstört. dr. 1927–29: Bécsben, 1932–33: Rómában, 1938–39: Párizsban ösztöndíjas. 1929–33:  a M. Nemz. Múz. levéltári oszt. tisztviselője, 1934–40: a M. Orsz. Levtár allevéltárnoka, 1937: a Pázmány Péter Tud.egy. a „Ny-Európa tört. a 10–12. sz-ban” c. tárgykör m.tanára, 1939–40: a középkori egyetemes tört. h.tanára. 1940–42: a kolozsvári Ferenc József Tud.egy. középkori tört. ny. r. tanára, 1942–49: a Pázmány Péter Tud.egy. a középkori egyetemes tört. ny. r. tanára, 1949–61: (1950. IX– az Eötvös Loránd Tud.egy.) középkori egyetemes tört. tanszékén egy. tanár. 1961–68: nyugdíjazásáig a bpi Egy. Kvtár munk. – Az Árpád-kori m. tört. és Európa kora középkori tört-ét kutatta. Az MTA 1940. IV. 26: l., 1949. X. 31: "tanácskozó" tagja; 1946–49: a M. Tört. Társulat első aleln., 1949–50: a M. Heraldikai és Genealógiai Társ. aleln. 1957:  a tört.tud. dra. Az MTA 1989. V. 9: l. tagságát visszaállította, melynek 1990. V. 21: r. tagja. – Az 1930-as évektől gyűjtötte a reneszánsz és barokk bútorokat, festményeket, szobrokat, kerámia, üveg- és ötvösmunkákat, az ókori emlékeket, a távol-keleti műtárgyakat, textíliákat. A 250 db-ból álló gyűjteményt 1992: átvette Győr városa, amely a Városi Művészeti Múzeum Váczy-gyűjteménye néven, a Magyar Ispitában (Rákóczi u. 6.) állandó kiállításon látható. – Írásai: Századok (1927: 325. Szendrey János 1857. III. 29.–1927. XI. 25.; 1932: 369. A hűbériség szerepe Szt István kir-ságában; 1934: 484. A kir. kúria bírósága és I. Endre kir. törvénybeidéző ércbilloga; 1958: A korai m. tört. néhány kérdéséről: 1974: 1041. A frank háború és az avar nép), Jahrbuch des Wiener Ungarischen Historischen Institutes. (Bp., 1931: Immunitás és Jurisdictio), M. Szemle (1931: 5. A "sötét" kk.; 243. Szellemtört.; 1934: 342. Kultúrkatasztrófák, Róma bukása; 1937: 5. A m. társad. kialakulása), Emlékkv Károlyi Árpád szül. 80. fordulójának ünnepére. (Bp. 1933: A népfelség elvének m. hirdetője a 13. sz: Kézai Simon mester), A gr. Klebelsberg Kunó M. Történetkutató Int. évkve. (Uo., 1934: Stephan der Heilige als papstlicher Legat), Emlékkv. Domanovszky Sándor szül. 60. fordulójának ünnepére. (Uo., 1937: A m. kir-ság közp-i igazgatása a 11–12. sz-ban), Emlékkv Szentpétery Imre szül. 60. évf. ünnepére (Uo., 1938: Gyula és Ajtony), Emlékkv Szt István kir. halálának 900. évf-ján. 1. köt. (Uo., 1938: Mo. ker-sége a honfoglalás korában; 2. köt. A kir-ság közp-i szervezete Szt István korában), Szt István-emlékkv. (Uo., 1938. 1. köt.: Mo. kereszténysége a honfoglalás korában; 2. köt. A kir-ság közp-i szervezete Szt István korában), Visages de la Hongrie. (Paris, ny. Bp., 1938: La formádon de la société), M. művelődéstört. 1. köt. (Uo., 1939, új. lny. Szekszárd, 1991, 1993: A m-ság a román és gót stílus korában. Társadalmunk sz Árpádok és Anjouk korában), Attila és hunjai. (Uo., 1940, új lny.1986, 1996: A hunok Európában), Ungarn. Das Antlitz einer Nation. (Bp. 1940: Das Ungartum in der Welt; Die Ausgestaltung der ungarischen Gesellschaft), Nouv. Revue de Hongrie (1941: Les racines byzantines ds christianisme hongrois. Székfoglaló, elhangzott: 1940. XI.11.: A m. ker-ség bizánci gyökerei.), – Pásztortűz (1941.441. Szt István emberi alakja), Mo. és a Balkán. (Bp., 1942: M. középkor a Balkánon) – M: A kir-i serviensek és a patrimoniális kir-ság. [Dri értek.] Bp., 1928. (Klny. Századok 1927) – A városi polgárok vérdíja Werbőczynél és a budai jog. Miskolc, 1929. (Miskolci Jogászélet kvtára. 45.) – A városi kvek jogtört-i fontossága. Uo., 1929. (U. az 59.) – A m. igazságszolgáltatás szervezete a 11–12. sz-ban. Uo., 1930. (U. az 65.) – A helytört-i kutatás problémái. Bp., 1931. (Klny. Bpi Szemle) – A szimbolikus államszemlélet kora Mo-on. Uo., (ny.Pécs), 1932. (Minerva-kvtár. 40.) – A hűbériség szerepe Szt István kir-ságában. Uo., 1933. (Klny.Századok 1932) – Die erste Epoche des ungarischen Königtunis. Pécs, 1935. – A középkor tört-e. Bp., [1936] (Egyetemes tört. 2. köt.) (2. kiad. [1943] ; új lny. 1991) – A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Uo., 1941. – Die Anfange der pápstlichen Politik beiden Slawen. Bp. 1942. (Ost-mitteleuropáische Bibliothek 43.) – A m. tört. korai századaiból. Uo., 1994.  88

Külf. m. int. 1927/28., 1928/29., 1930/31. 1938/39. Bp., 1929., 1930., 1932., 1940. – Ker. m. közél. alm. 1940. II: 1144. – Bíró. 1955: 139. – MTA alman. 1970: 421. – Tört. Szle 1985. (Draskóczy István: ~ műveinek bibliogr.) – N. Mészáros Júlia: Városi Műv. Múz. Győr. Győr, 1988. – Ki kicsoda? 1992: 905. – Győr. Váczy Péter Gyűjtem. Bp, 1994. – M. Tud. 1995: 102. (Niederhauser Emil: ~ 1904-1994.) – Az MTA tagjai 1825–2002. Arck. – Győri életr. lex. Győr, 2003: 346. Arck.

Váczy Tádé János Piar (Nyitra, Nyitra vm.,1780. jún. 18.–Trencsén, 1823. nov. 5. v. 7.): tanár. – 1798. X. 3: Trencsénben lépett a r-be, ahol a novic. 2. évében tanított is; 1802. X: szerz. fog. tett, 1807. III. 28: pappá szent. 1800–03: Tatán, 1804: Vácon, Podolinban, 1805: Nagykárolyban egy-egy évig a nyelvtani oszt-kban tanító. 1806–07: Kolozsvárt bölcs., 1808–09: Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teol. hallg. 1810–11: Breznóbányán a m. nyelv, 1812–13: Selmecen tanár, 1814: Nagykárolyban m. hitszónok, 1815: Nyitrán, 1816–20: Podolinban tanár, 1817: Polhorán admin., 1817–20: Breznóbányán admin, Polhorán plnos, 1821–23: Trencsénben a humaniorák tanára. – M: Elegia cineribus III., Rev. ac Ampl. Dni Andrease Zazio, ord. rr. cc. Praemonstratensium praelati etc. 30. Nov. utpote ipso die nominis sui festo fato cadentis anno 1816. sacrata. Cassoviae. – Ode adornata e versibus asclepiadeis, Cum uno glyconio quam Adm. Rev. viri Martini a Bolla e s. p. per Hungariam, et Transilvaniam praepositi provincialis gymnasium regium majus Trenchiniesense perlustrantis honoribus obtulit nomine gymnasii 1822. Tyrnaviae. 88

Szinnyei. XIV: 716. [s.v. Váczy (János) Tádé] ((†) nov. 5.) – Koltai 1998: 399. (†) nov. 7.)