Vákár József (Gyergyószentmiklós, Csík vm., 1889. okt. 28.– Gyergyószentmiklós, 1960. okt. 4.): örmény plébános. – A gimn-ot Székelyudvarhelyt, a teol-t Gyulafehérvárt és 1911: az örm. szert. Bécsben végezte. 1912: uo. pappá szent. Szépvizen s-lelkész, 1915: uo., 1928: Gyergyószentmiklóson plnos. – Fm: A gyergyószentmiklósi lat. és örm. szert. r.k. tp-ok tört. Kolozsvár, 1940. – A csíkszépvizi örm. pléb. tört. Gyergyószentmiklós, 1941. K.D.

Vákár P(éter) Artúr (Gyergyószentmiklós, Csík vm., 1879. máj. 23.–Gyergyószentmiklós, 1958. febr. 11. ): örmény hírlapíró, politikus. – A középisk. 1891–1900: Gyergyószentmiklóson, Csíksomlyón, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Déván, Gyulafehérvárt, Nagyszebenben és Szamosújvárt végezte. Kossuth-párti diákvezérként részt vett pol-i eseményeken, melyért többször eltanácsolták a gimn-ból. 1900–14: Bécsben, Bpen majd Kolozsvárt joghallg., ahol 1916: jogi dr. 1902–05: az Orsz. Színműv. Akad. látogatta, ahol okl. szerzett. 1914–: mint Kossuth-párti politikus Gyergyószentmiklós képviselőtestületének és a Csík vm. that. biz. ellenzéki vezére, a Marosvásárhelyi Keresk. és Iparkamara, az EMKE, az EKE és az Erdélyi Szöv. igazg. tanácsának tagja. 1904–: Gyergyószentmiklóson megalapította a Csíkvármegye ellenzéki pol. (heti 3x-i) lapot és a Kossuth nyomdát, amelyet az oláh betörés után 1916. IX. 24.–1917. I. 20. és 1918. XII–1920: Bpen adott ki. Ebben kezdeményezte a gyergyószentmiklósi Árvaház alapítását – melynek alapítványához 10.000 koronával járult hozzá – s a helyi főgimn. létesítését. Megalapította a Gyergyói Múz. és Kvtár Egyes-et, (gyűjteményük 2009: a Gyergyói Múzeum). – 1916: Isztambulban első kézből szerzett adatokat az örmények deportálásáról, ez évben egyedüli m. politikusként szólal föl az Országházban a töröko-i örmény népirtás ellen. 1916. VIII. 27: az oláh betörés után a K-mo-i Főkormánybiztosság Csík vmi kormánybiztosa, egyben a Székely Nemzeti Tanács a gyergyói részek eln-eként a nemzeti és közvagyon megmentését, a menekültek visszatelepítését és a közigazg. megszervezését, Gyergyószentmiklós háborús kárainak eltüntetését irányította. 1919: mint a gyergyói medence közhatóságának vez-je, az →Antant fegyverszüneti biz-át és a velük bevonult oláh csapatokat fogadta. Az oláhok letartóztatták, Ditróba, majd Nagyszebenbe hurcolták; a kivégzéstől a Consiliui Dirigent elnöke (egykori oszt.társa) Juliu Maniu (1873–1953) menlevele megmentette, de végleg el kell hagyja a Vix-féle jegyzékben kijelölt határt, családját később kiutasították Erdélyből. – Bpen a Főrendiház mellett működő Székely Nemzeti Tanács s annak Külügyi Tanácsa igazg. tagja. 1919 őszén gr. Bethlen Istvánnal (1874–1947) megalakította az Erdélyi Menekültek Segítő Hiv-t, 1920: az Orsz. Menekültügyi Hiv. h. vez-je. – A Békeelőkészítő biz. tagjaként tárta az Antant biz. elé a →Határőrvidék és a Csíkvm-i Magánjavak tört-i és jogi helyzetét, melyért 1923: kormányfőtan. Bpen megalapította a Magyar-Amerikai Híradó sajtótudósítót, mely kb. 70 nagy D- és É–amerikai m. újságot tudósított a Trianon által elszakított nemzetrészek sorsáról. 1928: az amerikai Kossuth zarándoklat résztvevőjeként az Erdélyi Székely M. Egyes. képviselőjeként a 4 székely vm. földjét helyezte el a New Yorki Kossuth szobor talapzatához; Pittsburgh városa díszpolgári c-mel jutalmazta. – 1931–45: a M. Állatvédők Orsz. Egyes. eln. 1940–43: A Vármegye munk., 1941–44: a Sajtókamara lapköteléken kívüli újságírói szako. tagja. 1940 őszétől szorgalmazta egy önálló Erdélyi Min. fölállítását, kiállt a kb. 100.000 lengy. menekült, s a D-erdélyből elűzött 204.515 m. érdekeiért. 1945 tavaszán visszatért Gyergyószentmiklósra, pol-lag elszigetelték, vagyonát államosították. Sírbeszédjében Blénessy István így búcsúzott tőle: „Méltóságos uram, magyarabb voltál mint mi, mert örménynek születtél”. – Cikkei: kolozsvári Ellenzék (1904/05, 12, 14), Erdélyi újságírók alman. 2. köt. (Marosvásárhely, 1913. Arck.), Csíkvm. márványipara. (Uo., 1914: vitaesti hozzászólása), Morsz. (1915/16, 18), Alkotmány (1917), M. szövetkezeti évkv. 1926. (Bp. 1926: Szövetkezeteink a m. mezőgazd. és földbirtokreform szolgálatában) – M: Bűnösök oltalmazója. Színmű 3 fv. Gyergyószentmiklós, 1905. – Tanulmány Gyergyószentmiklós r. t. város vízvezetékéről, csatornázásáról s közvilágításáról. Uo., 1911. – Gyilkostói kaland. (Gyilkostó és környéke) Uo., 1914. – Keletre magyar! Gondolatok az imperiális m. pol. érvényesülséről. Uo., [1915] – Erdély minisztere. Ugron Gábor belügymin. úrnak ajánlja. Gyergyószentmiklós, 1917. – A megtérés. Színmű. Bp., 1930. – A priusz. Színmű. Uo., 1930. – A szerető. Társad. színmű. Uo., 1930. – Az élet komédiái. Plaudite! + Apriusz. + A megtérés. + A szerető. [Színművek.] Uo., 1930. – Az államháztartás megsegítése. Uo., 1931. (23 lap; 2. kiad. Az államháztartás és magánháztartás megsegítése. Uo., é.n. 32 old.) – A Phönix-ügy kialakulása. A m. biztosító int-ek erőssége. A biztosítottak védelme. A biztosítási alkalmazottak kenyere. Mentsük meg a biztosítási intézményt! Uo., 1936. – Kálváriás diploma. Uo., 1936. – Bpen a kat. élclap egy krajcáros 2x hetenkénti kiadása a Tréfás Képes Herkó Páter 1902/03: szerk. Markos Gyulával. 1905. III. 15. – (1917. I. 20?) 1919?: a Csíkvármegye hetilap fel. szerk. és kiadója. 1929: Magyar Amerikai Híradó szerk.– Álneve: Erdélyi Magyar Péter (1929: M. Amerikai Híradó); Gyergyói-Vákár Arthur (M. szövetkezeti évkv 1926)  88

Szinnyei XIV:787. – Erődi–Schöpflin 1931. IV:403. – R. Kiss 1940:302. (s.v. Vikár!) – Kemény 1942:302. (lapjának megszünte 1919) – Sajtókamara évkve. 1942:150. – Viczián 1995:189. (1832.) – Marosvásárhely könyvészete 1944-ig. Marosvásárhely, 2005. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)