🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Vértesacsa
következő 🡲

Vértesacsa, Fejér m.: plébánia a székesfehérvári egyhm. székesfehérvári esp. ker-ében. – 1332: Acha, már pléb. A törökök 1526: elfoglalták. Lakói 1526 u. ref-ok lettek. 1753: alapították újra. Tp-át a 13. sz-ban Szűz Mária tit-ra sztelték. Mai Szt Kereszt-tp-át 1768: bővítették. Harangjait 1921: 65 cm átm. Rincker F. V. Bpen, 1965: 52 cm átm. Ducsák István Őrszentmiklóson, a 32 cm-es kisharangot ismeretlen mester öntötte. Akv. 1724-től. Kegyura 1880: József főhg. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. – Plébánosai: 1332–38: Péter; 1753-tól pálosok: Podhorszky Lőrinc, 1757: Csár János, 1760: Rajner Kelemen, 1761: Hirsch József, 1767: Borsa Dániel, 1768: Hirsch József, 1779: Toronyi István; 1786-tól egyhm-sek: Toronyi István, 1793: Schiller Mihály, 1840: Gózony András, 1852: Ernszt Ignác, 1880: Janny Ferenc, 1886: Erős Lajos, 1895: Keifler János, 1912: Schoderbeck Alajos, 1919: Tichy Sándor, 1931: Ohmüllner Márton, 1934: Kollár (Monostory) Gyula, 1939: Baumgartner Károly, 1945: Vajk Mihály, 1948: Varga Lajos, 1951: Halmos Béla, 1952: Sölétormos Ferenc, 1954: Bélafalvy Imre, 1959: Gacs Béla Emilián. 1988-tól Lovasberény látja el. – Lakói 1910: 2230 r.k., 2 g.k., 2 g.kel., 4 ev., 243 ref., 10 izr., össz. 2491; 1940: 2513 r.k., 2 g.k., 2 ev., 198 ref., 5 izr., össz. 2720; 1983: 1050 r.k., össz. 1799. – 1943–: KALOT-népfőisk. működött sajtó- és könyvügynök-képző tanfolyammal, mely kb. 520 sajtóbizományost képzett. Ig-ja Gál György volt. – 1948: 6 tanerős r.k. ált. isk-jában 234 tanuló. **–P.P.

SZJN 1977:186. – Györffy II:345. – Patay 1982. –  MKA 2000:130.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.