🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Vértesszőlős
következő 🡲

Vértesszőlős, 1909-ig Szőlős, Komárom-Esztergom m.: plébánia a győri, 1993. V. 31-től a székesfehérvári egyhm. vértesi esp. ker-ében. – 1244: már létezett. A törökök 1543: elfoglalták. Tata filiájából 1866: alapították újra. Mai Kisboldogasszony-tp át 1792: építették. Harangjait 1922: 51 cm átm., 1928: 82,5 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Org-ját (1/9 m/r) 1844: Schack János építette, 1888: Reinhardt György, 1926: az →Angster gyár átépítette. Kegyura 1880: Esterházy Miklós gr. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1910: szl., m., ném.; 1940: m., szl., ném. – Plébánosai: Duschek János, 1876: Stiglitz Ferenc, 1901: Klotz Ignác, 1916: Zachara Gyula, 1945: Esztergomy Antal, 1954: Kenesei György, 1961: Juhász József, 1962: Grábits András, 1965: Schill Károly, 1975: Temesi Miklós, 1977: Rédly Elemér, 1993 e. Baán Lajos. 1993-tól Tatabánya-Óváros, majd Bánhida látja el. – Lakói 1910: 1351 r.k., 1 ev., 23 ref., 16 izr., össz. 1391; 1940: 1700 r.k., 4 g.k., 8 ev., 28 ref., 17 izr., össz. 1757; 1983: 1900 r.k., össz. 2100. – 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 195 tanuló. – 2000. XI: ~höz tartozik a 713. sz. Márton Áron cserkészcsapat. **–P.P.

Búzás kz. 532. – Patay 1958, 1982. – MKA 2000:129. – SZÜN 2001:137.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.