Vízkelety Gyula József (Szombathely, Vas vm., 1907. dec. 12.–Bp., 1974. febr. 28.): sebész, urológus. – 1933: XI. 11: a Pázmány Péter Tudegy. orvosdr-rá avatta. 1934–38: a Szt Rókus Kórházban gyakornok, 1937: sebészetből, 1939: urológiából szakvizsgázott. 1938–46: a bpi Urológiai Klinikán tanárs. 1942–44: katona, 1946–74: a II. sz. Sebészeti Klinikán az urológiai rendelő vez-je és a klinika urológus szaktanácsadója. Újítása az 1939 k. szerk. urológiai vizsgáló eszköze: egy retrospektív cystoscop. – Cikkei: M. Urológia 1939:4. sz. (Új rendszerű retrospektív cystoscop; ném-ül: Zeitschrift für Urologie 1939:7. sz.), Ádám Lajos-emlékkv. Bp., 1947. (Kampó a húgyhólyag feltárásához), M. Sebészet 1955:2. sz. (Ureterkövek eszközös eltávolítása), Orvosi Hetilap 1964:48. sz. (Húgykőanalysis gyors mikroeljárással; ném-ül: Zeitschrift für Urologie 1965:5. sz.). – M: Első-segélynyújtás. Bp., 1940. (A M. Cserkészleány Szöv. kv-ei 8.) – A gonorrhea [!] az ált. orvosgyakorlatban. Írta Mulzer Pál Ford. Uo., 1942. 88

Pázmány Péter Tudegy. alm. 1934. – Orsz. Orvosi Kamara névjegyzéke 1939:208. – M. Orvosok Szabad Szakszervezetének névtára 1947:68. – M. Sebészet 1974:3. sz. (~) – MÉL III:843.

Vízkelety László (Bp., 1923. febr. 9.– Bp., 2007. máj. 23.): közgazda, cserkészvezető. – 1929–41: a bpi Németbirod. (Főreál)Isk-ban tanult, éretts. 1941–45: a József nádor Műszaki és Gazdaságtud. Egy. közgazd. karán végzett, 1946: drált. 1943–47: a M. Légiforgalmi Rt. (MALÉRT) forgalmi tisztviselője, 1948: a Külkeresk. Igazg. forgalmi előadója, 1949: MÁV-titkár, 1963: a Kőbányai Gyógyszerárugyár osztályvez-je, 1974–83: a Vegyipari Számítástechnikai Fejlesztéstechnikai Társ. szaktanácsadója. – 1933-: a kőbányai r.k. egyhközs. 306. sz. Szt Adalbert cserkészcsapatának tagja, 1936: őrsvez., 1940: s-tiszt, 1944: cserkésztiszt. 1944: a →Magyar Cserkészszövetség X. Bpi Cserkészker. vez. tisztje és a Szöv. propaganda vez-je. Táborok vez-je, 1945: csapattiszt, 1948: csapatának parancsnoka. 1949: a MÁV Lokomotiv Turista Szako. alapítója, 1949–60: természetjárója és tájfutója, mint ilyen 1950: az első hazai váltóverseny bajnokcsapatának tagja; a szako-ban évtizedeken át földalatti cserkészélet folyt. Volt cserkésztársaival egyik újraélesztője az 1938-as „Szt István Vándorlásnak”, amely 1952-: „Országos Kék Túra” néven terebélyesedett ki. 1952/53: az első természetjáró ötpróbák szervezője, 1952–60: a tájfutók edzője, a vasutas természetjáró mozg. orsz. szervezője, a tájfutó Vasutas Kupa kezdeményező bevezetője. 1953–70: a természetjáró és tájfutó versenybírói tanf. vez-je, orsz. versenybíró. 1956: részt vett a cserkészet újjáalakítási törekvéseiben, ezért 1956–62: minden sporttevékenységtől eltiltották. 1962: a középfokú tájfutó edzőképzés elindítója. 1963–89: a Bpi Természetbarát Szöv. és a M. Természetbarát Szöv. elnökségi tagja, okt. majd edzőbiz. vez-je. 1988: bekapcsolódott a cserkészet újjászervezésébe. 1990-: a M. Cserkészszöv. Orsz-os Intéző Biz. tagja, 1993–96: az „Országos Cserkész Tájékozódási Verseny” szervezője. Az I. M. Tájékozódási csapatbajnokság vez-je. – Cikkei, túra- és útleírásai: M. Cserkész, M. Turista, Természetjárás, Természetbarát Híradó (1965/69), Tájfutás (1970–), Turista Magazin (1971/91), Vasutas Természetjáró Híradó (1996–2007: 45 sz.). Közreműködött: Dvorák József: Temészetjáró versenyek rendezése. Kristóf Sándorral, Vígh Endrével. Bp., 1954. – M: A természetjárók magatartási szabályai. Bp., é.n. – A tájékozódási futás alapismeretei. Uo., 1973. (3. átd. kiad. Uo., 1982) (A tájékozódási futás kiskvtára 7.)] – A túravezetés ált. ismeretei. Összeáll. Uo., 1987. (Túravezetők kvtára 1.) – „Az ifjúság, úgy elrepül...”: 40 éves a Lokomotív T. E. 1949–1989. Szerk. Uo., 1989. – A vasutas természetjárás 40 éve, 1952–1992. Uo., 1993. – Tereptan, tájékozódás, térképolvasás. Uo., 1995. – A bpi vasutas tájékozódási versenyzés, 1949–1999. A Törekvés Sport Egyes. jubileumi kiadványa. Szerk. Zakariás Jánossal. Uo., 1999. – A Lokomotív Turista Egyes. 50 éve. Uo., 1999. – A bpi Tájékozódási Szöv. 50 éve 1951–2000. Uo., 2001. – Az Országos Kéktúra és akik végigjárták 1952-2001. 50 éves a Kéktúra mozg. Szerk. Közrem. Bokody József. Uo., 2002. – A vasutas természetjárás 50 éve. Uo., 2002. – Ki kicsoda a m. tájékozódási versenysportban? Szerk. Uo., 2002. – 35 é. a M. Tájékozódási Futó Szöv. Szerk. Uo., 2004. – Bpen 1984–88: a Túravezető [a Turista Magazin melléklete] és 1996–2007: a Vasutas Természetjáró Híradó, 1973–84: A tájékozódási futás kiskvtára sorozat (9 köt.) szerk-je. Bo.J.–Fe.Má.–88

Turista Magazin 1990. VI. – Ki kicsoda a m. sportéletben? Bp., 1995. III:304. (5937.) – Önéletr. (2007. IV.16.) – Bokody József közlése.

---

Vízkelety Béla, vízkeleti és szeptencz-újfalusi (Újarad Temes vm., 1825. nov. 25.–Pest, 1864. júl. 22.): történelmi és arcképfestő. – Szülők: Ignác vmi táblabíró, tachvári Tahy Klára. Temesvárt 1845. X–1848: jogot végzett és ügyvédi vizgát tett, ott kezdett festeni arcképeket és a Jósika Miklós (1794–1865) regényeiből merített tört. eseményeket. 1848 őszén az Aradon szerveződőtt 29. honv.zászlóalj önkéntese, részt vett a bánáti harcokban. Őrmester, 1849. V. 31– VIII. 21: hadnagy, a Vécsey hadtest tagjaként Borosjenőnél az oroszok előtt letette a fegyvert; [bátyját Gusztáv (1821–1898) szolgabíró főhadnagyot, halálra 1850: 12 év. várfogságra ítélték]. Aradon, utóbb Lugoson arcképfestésből élt. – 1856: Búziáson megfestette Ormós Zsigmond (1813–1894) utóbb temesi főispán arcképét. 1856–: Bécsben a műv. akad. tanult, 1858 k. Pesten telepedett le, 1858–64?: a Vas. Újs. rajzolója, Történelmi festészetünk hőskorában egyike volt a legkiválóbbaknak, a Hunyadiak korából c. képsorozata reprodukciói közkedveltek voltak. Tört. képeihez a hazai viseleteket kutatta, a Vasárnapi Újság rajzolója (1860: Vázlatok a m. viselet történetéből, cikksor. saját 11 rajzával). Illusztráció szerű m. tört. tárgyú festményei 1858: Mátyás, az igazságos, A pusztaszeri nemzetgyűlés, Hunyadi-ház diadalünnepe, IV. Béla megmentése, IV. Béla körútja az elpusztított országban, 1860: Eger hősi megvédése (az alakok korhű viseletével példát adott); A kenyérmezei diadal, 1864: Mátyás király és Beatrix menyegzői bevonulása Budára 1476-ban [A kép bal szélén a város zsidó közössége köszöntő küldöttségével]. A festő fényképészek 2. nemzedékeként is említik. Önarczképe, Attila mellképe s egy Ifjú férfi arcképe a temesvári volt Dmo-i Múz. birtokában. 88

Közlöny 1849: 122. sz. – Vas. Újs. 1858. 357., 1860. 21. sz. (nn: Eger várának hősi megvédése), 1863. 151. sz., 1864: 31. sz. – Lisznyai Damó Kálmán: M. tört. képcsarnok. (A ~ által rajzolt képek magyarázata). Pest, 1860. – Főv. Lpk. 1864. 709. – Nagy Iván XII: 236. – Művészet 1911: 232. (P. I: ~ festő) – Temes vm. 1914:247. Arck. – Műv. lex. 1935. II:597., 1984. IV. 704. – Buchmann 1941:39. – Bíró 1955:190 – Bona 1999. III:481. Arck.

Vízkelety Ferenc, vizkeleti, id. (1789.–Bécs, Alsó-Ausztria, 1875. máj. 10., 86 é.): ügyvéd, egyetemi tanár. – A pesti Tud.egy. 1819: Sax Mihály nyugdíjaztásától a m. magánjog h.tanára s az 5 éve betöltetlen egyházjogi tanszék h. tanára. 1829. X. 29–1862: nyugdíjazásáig az egyh. magánjog és egyh. alkotmányjog r. tanára. 1828–30: a statisztika tanára és az egy. bekebelezett dra is, 1836/37 és 1844/45: a pesti Tud.egy rektora, 1824/25–1826/27: és 1840/41: és 1849/50, 1850. IV. 24.–1860. II. 22: a jog és államtud. kar dékánja. 1848. III.–1849. VIII: mivel m-ul előadni nem tudott, nyugdíjazták. A szabharc leveretése után 1849. VIII. 20–1850. IV. 24: a jogi kar h.ig-ja. 1850. I. 12: az osztr. haditörv.szék a kar tanárait együttesen kihallgatta, majd elengedte. 1858. XI. 23: a m. és ném. nyelvű előadások bevezetése után az osztr. tanárokkal együtt tiltakozott a pályamunkák m. nyelvű beadása ellen, azt javasolva, hogy azokat az előadások nyelvén kelljen elkészíteni. 1860. II. 1: az egy. autonómia helyreállítása utáni dékánválasztáskor nem jelöltette magát. A m. nyelvű előadások bevezetése után a válaszható lat. előadásait nem látogatták, 1862: nyugdíjazták. – M: Oratio de fatis, que literae ingenuaequae artes novemdecim seculorum decursu expertae sunt. Budae, 1845. (Az egy. alapításának évf., VI. 25. ünn. beszéd) 88

Vas. Újs. 1875: 20. sz. (Nekr.) – Ellenőr 1875: 132. sz. – Emlékbeszéd néhai ~ felett. Bp., 1876. (Egy. beszédek) – Szinnyei XIV:1299. – Eckhart 1936:727. – Gulyás–Viczián XXXII: (kz-ban)

Vízkelety Imre, vízkeleti és szeptencz-újfalusi (Újarad, Temes vm., 1819. jan. 21.–Pécs, 1895. ápr. 25.): pénzügyi titkár, festő. – Szülők: Ignác vmi tisztviselő; tachvári Tahy Klára; Béla (1825–64) bátyja. A gimn. Aradon, a jogot Temesvárt, Nagyváradon és Pesten végezte. A festészetre adta magát és 1840. XII. 22–: Bécsben a festő akad. tanult, Kuppelwieser és Ranftl festőműv. műtermében dolgozott. Tanulmányúton járt Itáliában, Münchenben és Párizsban. 1844: hazatért, arcképfestő lett, Pécsett és a bánáti tp-oknak oltárképeket festett 1845: Temesvárt az áll. pénzügyi szolgálatába lépett, 1848. Vizesdián (Torontál vm.) kincstári tisztviselő, 1850–51:Temesvárt kincstári pénztáros, 1852–56: Lugoson pénzügyi fogalmazó, 1857–67: Újvidéken kerületi biztos. 1867. IV. 23–1884: nyugdíjazásáig Pécsett a pénzügyi felügyelőség titkárságának h.főnöke. – Képei 1844: Herkulesfürdő, 1848: Aradi honvédek; Zrínyi Miklós, a szigetvári hős (vízfestmény).– Cikke: Pécsi Figyelő (1887: 28., 30. sz. Pompéji). – M: Kézikv a m. kir. pénzügyőrség sz. Írta Arnold Vetter. (3. bőv. és jav. kiad.) Magyarította. Pécs, 1868. (Ném-ül. 7. kiad. Uo., 1873). – A sörfőzés, annak műtana és ellenőrzése. Uo., 1869. – Kalauz Rómába és Olaszo-ba utazók sz. 1–3 füz. Uo., 1881. 88

Tört. és Régészeti Értesítő. Temesvár, 1889:82.– Temes vm. 1914:246. – Szinnyei XIV:1299. – Műv. lex. 1935. II:597., 1984. IV:704. – Buchmann 1941:39. – Gulyás–Viczián XXXII: (kz-ban)