vakondok (lat. Talpa): a rovarevők rendjébe tartozó, a földben állandóan járatokat ásó, kis emlős állat. Szemei csökevényesek, bundája bársonyos, mellső végtagjain ásókarmokkal. Télen sem alszik. – A Szentírásban tisztátalan állat (Lev 11,29; vö. Iz 2,20). – Ikgr. Az →állatszimbolikában a fösvénység szimbóluma. R.É.

BL:1901.

vakondok, vakond (Talpa europaea): a rovarevők rendjébe tartozó, a földben állandóan járatokat ásó, kis emlős állat. – Mo-on erdei tisztásokon, réteken, legelőkön, kertekben, parkokban ált. elterjedt. Jelenlétet jellegzetes túrásai árulják el. Teste a föld alatti életmódhoz idomult, hengeres, fülkagylói hiányoznak. Bundája rövid szőrü, tömött, bársonyos tapintású, majd mindig fekete, de lehet barna, szürkesbarna, ritkán fehér is. Járatait erős ásólábaival bővíti, téli álmot nem alszik, de a hideg időszakban mélyebbre húzódik. A nőstény 4–7 zárt szemű, csupasz kölyköt ellik, melyek 5 hétig szopnak és a következő évben válnak ivaréretté. – A ~ tápláléka kizárólag állati eredetű, ha a kertekben elrágja a növenyek gyökereit, az csak azért van, mert útjába kerültek ásás közben. Fő tápláléka a földigiliszta, de sok eserebogárpajort, csigát eszik és elfogja a járataiba tévedt gyíkot és apró emlősöket is. Átlagosan legfeljebb 3 évig él, védett. Lásd MKL XIV:695. S.E.