valláskülönbség (lat. disparitas cultus): tisztán egyházjogi →házassági akadály. Célja a katolikus fél hitének védelme, valamint a katolikus családok kialakulásának támogatása. Ezért csakis katolikusokra, azok közül is csupán az alábbiakban megjelöltekre vonatkozik. – Terjedelme. Érvénytelen a házasság 2 olyan személy között, akiknek egyikét a kat. egyh-ban keresztelték v. oda felvették, és abból formális cselekedettel nem távozott, s a másik fél nincs megkeresztelve (1086.k. 1.§). – A kat. egyh. közösségét formális aktussal elhagyja, aki: a. az egyh. hatóság előtt, írásbeli nyilatkozattal elhagyja hitét; b. más felekezetbe v. vallási közösségbe formálisan belép. Mo-on a ppi konf. előírásai szerint a kat. egyh. elhagyásának szándékát az érintett lakóhelye szerint illetékes pléb-n kell 2 tanú előtt bejelenteni, s a keresztelés pléb-ján a keresztelési anyakönyvbe bejegyezni. Az ilyen bejelentés biztosan elégséges ahhoz, hogy valaki formális aktussal távozottnak számítson, s így az akadálytól mentes legyen. – A formális aktussal való távozás nem tévesztendő össze a kat. hit közismert elhagyásával, melyről az 1071.k. 1.§ 4. számában van szó. A közismert elhagyók között sokan vannak olyanok, akik formális aktussal azért nem távoztak. Rájuk tehát vonatkozik a ~ házassági akadálya. – Nem számít formális aktussal való távozásnak az sem, ha valaki, akit kat-nak kereszteltek, pusztán más vallási közösségben v. hitetlenségben nőtt fel. – Ha valamelyik fél keresztelése körül kétség van, ez a házasság érvényessége szempontjából is jelentős. A kétség lehet ténykétség, ha az a kérdés, hogy megtörtént-e a keresztelés, de lehet jogkétség is, ha az bizonytalan, hogy a kétségtelenül elvégzett keresztelés érvényes volt-e. Ha a kétség a házasságkötés előtt merül fel, mégpedig arról, hogy a kat. fél meg van-e keresztelve v. csakugyan katolikus-e, az érvényes házasságkötés feltételeinek tisztázása és az illető lelki java érdekében szükségesnek látszik, hogy a „kat.” fél feltételesen megkeresztelkedjék, ill. – szükség esetén – felvételt nyerjen a kat. egyh. teljes közösségébe. A házasságkötés után az 1060.k. előírásai alapján érvényesnek kell tekinteni az olyan házasságot, melynek megkötésekor úgy tűnt, hogy nem áll fenn a ~ akadálya, mivel az illető házasfelet általában megkereszteltnek tartották, v. kétséges volt a keresztelése. Mindaddig fennáll ezen akadály tekintetében a házasság érvényességének vélelme, amíg be nem bizonyosul, hogy az egyik fél meg van keresztelve (és a fenti feltételeknek megfelelő kat.), a másik fél pedig nincs megkeresztelve (1086.k. 3.§). – Felmentése. Mivel a ~ akadálya tisztán egyh. jogi jellegű, a felmentést alóla a helyi ordinárius adhatja meg. Ilyen felmentést azonban csak akkor szabad adni, ha teljesülnek a vegyes házasságokra az 1125–1126. kánonban előírt feltételek (1086.k. 2.§). Sz.Sz.A.

Erdő 1991:423.