🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > valuta
következő 🡲

valuta: idegen ország fizetőeszköze, a →devizával rokonértelmű pénzfogalom, a m. nyelvben idegen készpénz. – Egy ország fizetőeszköze bármely más országban devizának számít, azaz minden →csekk, bankjóváírás (könyvpénz), →értékpapír v. idegen pénzben kifejezett követelés (pl. örökölt vagyon) deviza, ha devizabelföldi jogi v. fizikai személy tulajdonát képezi. A magyarban a ~ csak a készpénzben (bankjegy, érme) kifejezett idegen pénz, de idesorolhatók az aranyrudak, aranylapkák, melyeket kötött devizagazdálkodási rendszerben csak a →központi bank engedélyével szabad birtokolni. – Mivel bármely pénz csak saját országának határain belül fizetőeszköz, ~ává csak egy másik orsz-ban válik. A másik orsz. pénze (érme, bankjegy, csekk) ~nak minősül, melyet mint csereeszközt előbb meg kell vásárolni, majd ott más árura lehet cserélni. – A ~k közötti értékkülönbségben (vásárlóerő, stabilitás, nehezen hamisíthatóság) rejlik keresettségük, melynek hátterében a gazd-ilag erősebb orsz-ok hatalma húzódik meg. Tb.A.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.