vessző (lat. virga): 1. növények vékony, hajlékony még nyers ága, sarjadéka. Megmunkálása a →vesszőszövés, leggyakrabban a →fűzfa ~jéből. Száraz, kemény változata a fémből v. fából készített pálca (→királyi pálca, →kormánypálca); vastagabb formája a →bot. – A Szentírásban a ~ az Istentől való kiválasztás eszköze (→Áron vesszeje_ Szám 17,5; a hagyomány szerint Mária jegyese, József kiválasztása is így történt); a Messiás emberi származásának képe (Szám 24,17; →Jessze vesszeje). A zsolt-okban a pásztor gondosságának (22,4; 44,7), a Messiás kir. hatalmának (2,9; 109,2), a bölcs. kvekben a gondos atyai nevelésnek a képe: a ~ és a →feddés a bölcsesség forrása (Péld 13,24; 22,15; 29,15). A  →szőlővessző a Krisztussal való életközösség képe (Jn 15,1–8.). – 2. A ~zés büntetési forma volt (2Kor 11,25), legkegyetlenebb formája az →ostorozás. A népszokásokban: →életvessző, →aprószentek. – 3. Biológiailag a férfi nemi szerve. – 4. A mondaton belüli tagolás →írásjele. **

Czuczor VI:966.