vitézek (lat. milites): a háborúban bátorságukkal kitűnt katonák. – 1. I. (Szt) István (ur. 997–1038) törvényeiben említett szabadok és szolgák közötti társadalmi osztály, akik között a király vitézei (servientes regales) első helyet foglaltak el. – A kir. parancsa alatt harcoltak s jutalmul földbirtokot földbirtokot kaptak. Belőlük és utódaikból, valamint a nagy földbirtokat szerző v. orsz-os, udvari tisztséget viselő szabadokból lettek a nemesek. Őket később kiegészítették a személyükben szabad →várjobbágyok, akik a várhoz tartoztak, őket a használatra kapott földekért a vár védelmére, és általában hadi szolgálatokra köteleztek. – 2. Horthy Miklós (1868–1957) kormányzó kezdeményezésére, →Teleki Pál gr. min.eln. a 6.650/1920. VIII. 10. sz. rendelettel alapított →Vitézi Rend tagja, mely 1962 óta lovagrend. – 3. Ennek mintjára a Kádár kormány minisztertanácsa 1957. IV. 21: a 25/1957. sz. rendeletével alapította a saját „vitézi rend”-jét az 1956-os muszkavezetőkből, karhatalmistákból (→pufajkásokból) akiknek →Munkás-Paraszt hatalomért 1957 emlékérmet adományozott (akár posthumus is). Az érem tulajdonosainak és családtagjainak kiváltságként állami lakást, autó kiutalást, gyermekeiknek bölcsődei, óvódai, középisk. és egy-főisk. fölvételt, évközbeni és évenkénti üdülést, kiemelt nyugdíjat, állami temetést biztosítottak.  88

A tízéves Vitézi Rend 1921–1931. Uo., 1931. (névtárral) – A ~ szaknévsora. Uo.,1933. – Hóman–Szekfű I: 210. – A ~ szervezeti, szolgálati, ügyviteli szabályzata. 1–4. r. Uo., é.n. – Vitézek albuma. Uo., 1939. (névtárral) – Hatályos jogszabályok gyűjtem. Bp., 1960. II: 514., 751. (2009. XII. 31.