🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > várkatonaság
következő 🡲

várkatonaság: a mindenkori fegyveres erőnek a várak (erődítmények) védelmére használt része. Az Árpád-korban a kir. várak (→várispánságok) katonái a →várjobbágyok s a várnépek bizonyos része (más nézet szerint a várnépek összessége). Ezek még nagyrészt lovasok, s feladatuk elsősorban a hadjáratokban való részvétel, később a szaporodó kővárak katonái inkább gyalogosok. Mo. határain a török időkben épült végvárak katonái m. nemesekből, jobbágyokból, hajdúkból, kunokból álltak, azonkívül horvát és ném. harcosokból. A 16. sz. végén a végvárak katonaállománya kb. 18.000 fő volt. A török kiűzése után a végvárak katonái fölöslegessé váltak, a 18. sz-tól kezdve a várak katonai jelentősége gyorsan hanyatlott. B.A.

Mo. hadtört. I.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.