🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > W > Weinmann
következő 🡲

Weinmann Sándor, Weimann (Bp., 1878. nov. 15.–Franziskusheim bei Zug, Svájc, 1950. máj.): gimnáziumi tanár. – A teol. Salzburgban végezte, 1904. VII. 24: erdélyi egyhm-s pappá szent. Gyergyóalfaluban és Brassóban kp., 1908: a Ferenc József Tud.egy. tanult, lat-ném. szakos tanári okl. szerzett. 1909. IX. 1-: az erdélyi R. k. Státus kézdivásárhelyi főgimn-ában tanított. 1917: vette át az Esztergomi Főegyhm., a bpi Tud.egy-en teol. dr. Bpen a II. ker. érs-i kat. főgimn., egyidejűleg Törökbálinton a nővérek spirit-a és gyóntatója. 1928: esztergomi érs-i fősztszéki tb. ülnök. 1931: nyugdíjazták. Menzingenben (Svájcban) lakott.  88

Kalmár 1910:108. – Bp. dri értek 1919/20. Bp., 1925:5. (Dri értek. A vallásos és laíkus morál értékelméleti viszonya) – MKA 1928:73. – Barthos–Csetri–Luttor 1929:15., 1931:43. – Schem. Strig. 1947:275., 1982:398. – Beke 2008:808. – Ferenczi 2009:449.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.