Wenzel Gusztáv, kövesdi (Lukau, Alsó-Luzsica, [Szilézia], 1812. jan. 19. – Bp., 1891. nov. 23.): jogász, egyetemi tanár. – Huszárkapitány apját áthelyezék Lombardiába, ahol a huszároktól tanult meg m-ul. Veronában járt isk-ba, később a milanói katonai int-be, majd a 6. o. befejezéséig a salzburgi bencések gimn-ában tanult. Miután apját Veszprémbe helyezték, a piar gimn. vizsgát tett, a 4. o-ba vették föl; Vácott és Pesten a Tud.egy. tanult tovább. 1836: bölcs. és jogi dr. VIII. 16: József nádor Sándor főhg tanítójául alkalmazta. 1836. XII. 3: ügyvédi okl. szerzett, de nem ügyvédkedett. 1838. X. 1: a pesti Tud.egy. a tört. tanszékén h. tanár, 1838. XI. 17–1848: a bécsi Theresianum m. tört., közjog, bányajog és stat. tanára és 1844–48: udvari kamarai bányajogi szakértő. 1849–50-ben a bécsi egy-en a jogtörténet, bánya- és tengerészeti jog tanára. 1850. V. 12– 1889: a pesti (1873-: bpi) Tud.egy. a m. magánjog, a bányajog s a perrendtartás tanára, jogosítva a jogtört., az osztr. magánjog és az összehasonlító jogtud., a Bölcs. Karon a tört. előadások tartására. 1854: Thun min. fölmentette a perrendtartás előadása alól, s megbízta a ném. birod. és jogtört. tanításával. 1861–1889: a m. magánjogot tanította. Beutazta Európa nagy részét, hogy megismerje jogi intézményeit, Mo. vidékein munkáihoz gyűjtött adalékokat. – 1846. XII. 18: az MTA l., 1858. XII. 15:r. tagja. 1865/66: a pesti Tud.egy. rektora, 1868: kir. tanácsos. 1869/70: a Jogi Kar dékánja, 1879. V. 12: kövesdi előnévvel nemességet kapott. A M. Tört. Társulat másodeln., a délszláv tört. társulat, a felsőluzsicai tudós-társ., a morva-sziléziai cs. k. társulat történeti és stat. oszt., és az Erdélyi Országismertető Egyes. tagja. 1889. XI. 25: nyugdíjaztatásakor a Főrendiház örökös tagjává nevezték ki. – Cikkei Hetilap (1845: Műipari levelek), Reguly-Album (1850: Eszmetöredékek, A m. nemzeti hősmonda tört.tud-i méltatása), M. Történelmi Tár (1869– 1878: XIV., XXIV., XXV: Marino Sanuto világkrónikájának Mo-ot illető tudósításai. 1496–1501. Közli.) Kath. Szle (1888: Mo. Dante, Petrarca, Boccaccio felfogása és munkái szerint), Vas. Újs. (1855) sat. – M: Dissertatio inaug. juridica de fontibus juris privati hungarici et theses e scientiis juridicis ac politicis. Pestini, 1836. – Magyar- és Erdélyo. tört-e rajzolatokban Geiger Péter N. Jánostól. Tervezte, m. és ném. nyelven magyarázta. Bécs, 1843. (M. és ném. címmel és szöveggel. 3. kiad. Bécs, 1873) – Frangepán Kristóf velenczei fogsága 1514–19. Nagyobbrészt még ismeretlen egykorú levelezések- és egyéb kútfőkből. Előadás. Uo., 1850. – Ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótorsz., a Szerb vajdaság és a Temesi bánság sz. (1852. IX. 16-ról), kül. tek. a biróságaink tiszti eljárását illető rendeletekre, az erdélyivel (1852. V. 3-ról) egybefoglalva magyarázta, irománypéldákkal felvilágosította s az új ügyvédi rendtartással bővítette. Uo., 1853. – Az ausztriai ált. polg. törvkv magyarázata. Magyar-, Horvát-, Tótorsz., a Szerb vajdaság és a Temesi bánság viszonyaira alkalmazva. Betűrendes lajstrommal. Uo., 1854. – Handbuch des österreichischen allgemeinen Bergrechtes auf Grundlage des Gesetzes vom 23. Mai und der Vollzugavorschrift vom 25. Septbr. 1854. Wien, 1855. – A m. tört. legrégibb idejétől 1561-ig. Bécs, 1856. – Bon Alajos jelentése Mo-ról a velencei nagy tanácshoz 1519. Uo., 1856. – Kiefenberger és Radler, két 15. sz-beli ném. költemények méltatása a m. tört. szempontjából. Uo., 1856. – Beiträge zur Quellenkunde der dalmatischen Rechtsgeschichte im Mittelalter. 1–3. köt. Wien, 1849–51. – Szerémi György, II. Lajos és János királyok házi káplánja. Emlékirata Mo. romlásáról 1484–1543. Közli. Pest, 1858. (M. Tört. Emlékek 2. oszt. Írók. Monumenta Hung. Hist. 2. Scriptores 1. köt.) – Árpádkori Új Okmánytár. Közzéteszi. 1–12. köt. Uo., 1860–1874. (M. Tört. Emlékek. 1. oszt. Okmánytárak. Monumenta Hung. Hist. 1. Diplomataria 6-13., 17., 18., 20., 22. köt. Codex diplom. Arpadianus continustus) – A m. és erdélyi magánjog rendszere. 1–2. köt. Buda, 1863–1864. (2. kiad. Bp., 1882–1874., 3. kiad. 1–3. köt. 1879. Pótköt. Az 1872–78. törv-ek, kormányrendeletek és curiai döntvények alapján. Uo., 1879. – Ozoray Pipó. M. tört-i jellemrajz Zsigmond kir. korából. Pest, 1863. – Emlékbeszéd néhai Pécsi Emil felett. Buda, 1865. – Beszéd az egy. kettős állásáról a tud-okhoz és a gyakorlati élethez. Uo., 1866. – A m. és erdélyi bányajog rendszere. Uo., 1866. (2. kiad. 1–2. füzet. Bp., 1879) – Beszéd, melyet az 1869/70. tanszaknak a m. k. egy-nél történt megnyitásakor mondott. Pest, 1869. – Kassa város parketkészítése a 15. sz. kezdetén. Uo., 1870. (Értek. a társad. tud. kör. II: 3.) – Egyetemes európai jogtört. Keleti Károlylyal. Buda, 1869. (2. kiad. Buda, 1870. és Bp., 1878) – Mo. jogtört-ének rövid vázlata. Pest, 1872. –Nyitra vm-nek 15. sz-beli vámhelyei. Bp., 1872. (Értek. a tört. tud. kör. II: 2.) – Nevezetes per lőcsei polgárok között. 1421–1429. Bp., 1873. (U. az II: 5.) – Diósgyőr tört-i jelentősége. Uo., 1873. (U. az II: 7.) – Adalék 1352-ból az arany-bulla néhány cikkének alkalmazásához, magyarázásához. Uo., 1873. (U. az III: 2.) – Adalék az erdélyi szászok tört-éhez az Andreanum előtti időből. Uo., 1873. (U. az III: 3.) – Stibor Vajda. Életr. tanulm. Uo., 1874. (U. az IV: 2.) – Visszapillantás az előbbi m. kir-i curiának 1724–1769. működésére. Uo., 1875. (Értek. a társ. tud. kör. III: 8.) – Verancsics Antal m. kir. helytartó esztergomi érs. összes munkái. Közli. Szalay Lászlóval. Bp., 1857–1875. 1–12 köt. (M. Tört. Emlékek. 2. oszt. 2-6., 9., 10., 19., 20., 25., 26., 32, köt.) – Diplomatiai emlékek az Anjou korból 1268–1426. Szerk. 2–3. köt. Uo., 1874–1876. – Az összehasonlító jogtud. és a m. magánjog. Uo., 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 2.) – Az orsz-os jog és a particuláris jogok közti viszony hazai jogrendszerünkben. Uo., 1876. (U. az IV. 5.) – Az alsómo-i bányavárosok küzdelmei a nagylucsei Dóczyakkal 1494–1548. Uo., 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI: 6.) – Mo. városai és városjogai a multban és jelenben. Uo., 1877. (Értek. a társ. tud. kör. IV: 9.) – A 15. sz-beli tárnoki jog. Tanulm. a hazai jogtört. köréből. Uo., 1878. (U. az V: 1.) – A «Servitus fumi immittendi» hazai jogunk rendszerében. Tanulm. az összehasonlító jog szempontjából. Uo., 1878. (U. az V: 4.) – Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferenc, 4 egykorú pp. a bethlenfalvi Thurzó-családból 1497–1540. Uo., 1878. (Értek. a tört. tud. kör. VII: 9.) – Tata fénykora 1412–1452. Uo., 1880. (U. az VIII: 9.) – Mo. bányászatának kritikai tört-e. Uo., 1880. – A vasúti ügy s a posta- és távirdaügy közti összeköttetés Mo-ban a közlekedési és névszerint a vasúti jog szempontjából. Uo., 1883. (Ért. a társ. tud. kör. VII: 7.) – Az európai vasúti ügy fejleményei és eredményei a m. magánjog szempontjából. Uo., 1882. (Értek. a tört. tud. kör. IX: 10.) – A Fuggerek jelentősége Mo. tört-ében. Uo., 1882. (U. az X: 4 ) – Kritikai tanulm-ok a Frangepán család tört-éhez. Uo., 1883. (U. az XI: 5.) – Az 1848. előtti m. magánjog, tek. újabb átalakítására. Uo., 1885. – Mo. mezőgazd-ának tört-e. Uo., 1887. – Rosztizlaw galiciai hg IV. Béla m. kir-nak veje. Uo., 1887. (Értek. a tört. tud. kör. XIII: 8.) – A m. bányajog rendszere. 2. olcsó kiad. Uo., 1890.  88

MTA kiadv. cím- és tartalomjegyzéke. Bp., 1890:458. – Orsz–Vil. 1891: 48. sz. Arck. – Vas. Újs. 1891: 48. sz. Arck. – Vécsey Tamás: Emlékbeszéd ~ felett. Bp., 1894. (Emlékbeszédek VIII: 5.) – MTA tagjai 1825–2002. 2003. III:1405. Arck.