Willibrord, Szt (Northumbria, Anglia, 658.– Echternach, 739. nov. 7.): érsek, a frízek apostola. – Apja már gyermekkorában a riponi bencés mon-ba (York m.) adta nevelésre. ~ belépett a r-be, fogadalmat tett. 678: átküldték az ír Rathmelsigi (ma: Mellifont?) mon-ába, ahol 680: pappá szentelték. – Tizenegy társával, köztük Szt Suitbert (akit később püspökké szenteltek, és D-Vesztfáliában misszionált) és a két Szt Ewalddal (akiket első missziós kísérletük alkalmával Szászországban 693: megöltek) indult el nagy misszós útjára, a Rajna bal partján fekvő Frízföldre. Felvette a kapcsolatot a frank II. Pippinnel, aki nemrég hódította meg a vidéket, s támogatta a missziót. – Missziója kezdetén szükségesnek érezte, hogy a hatalom frank urának a jóváhagyásával tevékenykedjék, és Rómában elnyerje a pápa beleegyezését. Első római útján, 693-ban pápai misszionáriussá nevezték ki. 695: maga Pippin küldte újból Rómába, hogy püspökké szenteljék, és egy új, önálló fríz egyhtart. fejeként megkapja az érseki rangot. Szt I. Sergius p. XI. 21: pp-ké sztelte, érs-i palliumot adott neki, s ~ felvette a Kelemen nevet. Pippin székhelyéül a gazdagon felszerelt Utrechtet adta át neki. – ~ tevékenysége átfogta a Schelde, az Alsó-Maas és a Rajna vidékét. Utrecht a Salvator-tp. melletti mon-ával messze ható missz. központ lett. Pippin hitvesének, Szt Plektrudisznak (†725) családja alapította az echternachi mon-t, amely mint missziós központ évszázadokon át megtartotta jelentőségét. ~ itt élt és tanított a legszívesebben. Mindig eleven kapcsolatot tartott fenn Angliával, ahonnan szellemileg és anyagi támogatást kapott. Az onnan induló újabb munkatársak nála találkoztak, egy ideig Szt Bonifác is az ő kíséretéhez tartozott. A frízek között is voltak már hűséges segítői, pl. Szt Liudger családja. – ~nak Willibrordnak Frízföldön túlmenő tervei is voltak, ezek azonban nem jártak sikerrel, sőt Frízföldön is érték sikertelenségek. Ilyen volt a fríz kir-nál, Radbodnál tett látogatása és a kir. betörése a frank ter-re 714: Pippin halála után, minek következtében minden addigi eredménye összeomlott. Csak Radbod halála után, 719–: Martell Károly oltalma alatt építhetett újjá mindent. Amikor meghalt, Frízföld nagyobb részben ker. volt. – Ikgr. Először Nursiai Szt Benedek, Szt Bonifác és Szt Ludger társaságában ábrázolták mint pp-öt (Echternachi Codex-aureus, Nürnberg, Nemz. Múz., 990 k.). Attrib-ai: tp-modell, egy fiú és boroshordó.– Ü. szept. 7. **

LThK 1933. X: 919. – KL II:171. (s.v. frízek). – Sachs 1980:339. – SzÉ 1988:574.