Wünscher Frigyes (Bp., 1892. jan. 28.–Börtönben, 1946. máj.): vezérigazgató, egyetemi tanár. – Édesapja a Kassa–Oldenburgi vasútnál mérnök-igazgató volt. Ősei ném. ev-ok, de ~ apja már kat. volt. Bpen éretts., utána egyszerre iratkozott be a bpi állam- és jogtudományi karra és a berlini keresk. főisk-ra, ahol 1912. VI: végzett. XII: Bécsben a Kabel und Druchtindustrie számviteli tisztviselője, 1913. V: a vállalat pozsonyi részlegének bp-i irodájában tisztviselő. 1914. I: a jogi karon végzett. A vh. kitörésekor behívták, a hadtáphoz osztották be. Az or., a román, az ol. frontokon járt, többször kitüntették, előléptették. 1918 őszén tartalékos főhadnagyként szerelt le, vállalata visszavette állásába. 1919. VI: Szegedre menekült. 1920. IV: a Hangya fogyasztási-értékesítő és termelőszövetkezet közp-nál gyakornok, néhány hónap múlva cégvezető. – 1921 tavaszán az MTI vezetője. 1933. X. 31: Ivry Sur Saine-ben feleségül vette Floirat Kornélia Magdolna Matildot, házasságukból 5 kislány született. 1934. XI: a „Hangya” alelnök-vezérigazgatója, tőzsdetanácsos, több tucat vállalat első embere, „bankvezér”. Tagja volt a Felsőháznak, tud. társaságoknak; vez. tisztsége volt a sport ter-én, számos társad-egyh. szervezetben. Horthy kormányzó elnöksége idején a M-ok Világszövetségének és az Actio Catholica alelnöke. A nyilasok pár napra felfüggesztették állásából. – A háborúban minden vagyonát elvesztette, Sárvárott élt. A harcok elmúltával sikerült meggyőznie a Hangya újraindításának szükségességéről az orosz városparancsnokot, aki a közellátás megszervezésére és a még fellelhető Hangya-vagyon mentésére utasította. ~ helyreállította a közellátást, s több mint 1 mill. pengő értékű vagyontárgyat mentett meg. Munkáját a helyi Nemz. Biz. eln-e elismerően értékelte. – A főv. Nemz. Biz. I. sz. Igazoló Biz-a 1946. IV. 19: úgy döntött, hogy nem igazolja, hanem a Népbíróság elé utalja ~t. Följelentésükre a bpi Népügyészség IV. 26: elfogató parancsot adott ki ~ ellen, IV. 28: Sárvárott letartóztatták, Bp-re hozták. Egy hónap múlva szívinfarktusban meghalt a börtönben. – A sajtó és hírszolgálat jogi, gazd., szoc., műszaki, tört. problémáinak feldolgozására Sajtó c-mel 1927–47: tud. folyóir-ot alapított és szerk. Kiad. és szerk. a Sajtó könyvtára c. sorozatot. Ebben jelentette meg Sajtóalmanachját, a Csonka Magyarország sajtója kiadványát (3x adták ki) és a 126 újságírót bemutató Újságírói arcképeket. – Az 1930-as évektől ~ a gazd. élet egyik legnagyobb hatású szereplője. Fő célja a minél szélesebb ker. középosztály létrehozása ker. nemzeti gazdaságpolitikával. Közgazd. elveit 1937: A keresztény erkölcs és a nemzeti gondolat a gazdasági életben c. munkájában tette közzé. Ebben a →liberalizmus és a →marxizmus elutasításával egy „harmadik utat” ajánlott. A szükséges reformokat állami és adminisztratív úton, ker. erkölcsi alapon akarta végrehajtani, a szoc. enc-ákat (Quadragesimo Anno, Rerum Novarum) tartva irányadónak. – A debreceni Tisza István Egyetem jogi és államtud-i kara szövetkezetpolitika témakörben 1941. XI: magántanárrá fogadta. 30–40 fős hallgatóságának ~ tanulmányutakat szervezett a Hangya- közp-ba, a tordasi szövetkezeti mintafaluba, 150 köt-es könyvtárat létesített számukra. Oktatói munkájának elismeréseként képesítését megerősítették, a helyi Tisza István Tudományos Társaság lev. tagjának választotta. Ezután a szövetkezés szerepéről, jövőjéről, a ker-nemzeti szellemű gazd- és szociálpolitikáról írt. Kötelességének tartotta a rászorultak támogatását. Kezdetben főleg a kat. gyermekvédelmet segítette adományokkal, később feleségével együtt számos családot, köztük zsidókat is támogatott havi pénz-, ruha-, cipősegéllyel, állásszerzéssel. Honoráriumait rendszerint az írásait leközlő „cég” jóléti alapjára utaltatta át. – 194245: az →Actio Catholica szoc. és karitatív szakosztályának eln-e. – M: Mezőgazd. termények szövetkezeti úton való értékesítése. Bp., 1935. (Hangya Újság kvtára 7.) – Keresztény erkölcs és nemzeti gondolat a gazdasági életben. Uo., 1937. – Szervezett agrárértékesítés. Uo., 1940. – Tordas, a Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu. Debrecen, Uo., 1943. – Szövetkezetek a keresztény gazd. rendben. Uo., 1943. (A Középponti Kat. Kör kiadványai 5.). – A család jólétéért. Az AC szoc. és karitatív szakosztályában 1942: tartott családvédelmi ankét előadásai. S. a. r. Uo., 1943. – Szeretet és igazságosság a keresztény szellemű gazdaságpolitika irányító eszméi. Uo., 1944. – Az Actio Catholica szociális és karitatív munkája. Mihalovics Zsigmond „A világi apostolkodás kézikönyve" c. munkájának fölhasználásával. Összeáll. Uo., 1944. – Kisebb írásai: Protection de la propriété des informations. Uo., 1931. – Hangya kongresszusi beszámoló Uo., 1940. – Falusi tanulmányútjaim Uo., 1941. – A hadbavonultak családjainak gondozása. Uo., 1942. – Családvédelem. Uo., 1942. – A "Hangya" Szövetkezeti Központ 1942-43. évi munkaterve Komárom vármegye tatai és gesztesi szövetkezeti mintajárásainak megszervezésére. Magyary Zoltánnal, Csiky Jánossal és másokkal (5 térk.) Uo., 1942. – A szövetkezés szabadsága. Uo., 1943. – A Katolikus Akció vándor-csecsemőkelengye mozgalma Uo., 1944. **

Múltunk 2006/2:31. (Simon István: Egy keresztény-nemzeti „csúcsmenedzser”.W. F.)