🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zala
következő 🡲

Zala (1883-ig Mayer) György (Alsólendva, Zala vm., 1858. ápr. 16.–Bp., 1937. júl. 31.): szobrász. – 1879: a pesti Mintarajzisk-ban mestere Huszár Adolf. 1880: Bécsben Edmund Hellmernél, 1881–84: a müncheni Képzőműv. Akad-n Josef Knabl és Michael Wagmüller, majd Syrius Eberle és Max von Widnmann mellett formálódott jellegzetesen historizáló, a fr-s neobarokk stílusjegyeit hordozó kifejezésmódja. 1884: hazatért. Nagy sikerrel mutatta be a Műcsarnokban Mária és Magdolna c. szobrát. 1887: Dulánszky Nándor pécsi mpp. megbízta a szegyh. Friedrich von Schmidt által  tervezett újjáépítésének szobrászati feladataival: kiegészítette, ill. újra faragta az altp-i lejárók román kori domborműveit; önálló munkája a Jézus Szíve kpna aranyozott bronz Krisztus-szobra, a kripta Szt Sír oltárának plasztikái, a népoltár menzájának félköríves domborműve, a szentély-csillár apostolai és az orgonakarzat. 1890: befejezte Huszár Adolf nyomán az aradi Szabadság szobrot, mely orsz-os elismerést hozott számára, de 1925: lebontották (2003: visszaállították). 1893: készítette a Honvéd szobrot a bpi Dísz térre, 1896: a Kúria (2009: Népr. Múz. ) főhomlokzati timpanonjának szobrászati díszítését; 1899: Vénusz ünneplése az Olümposzon domborművet Zsolnay-kerámiából (Stefánia út és István út, ma Ajtósi Dürer sor sarkán épített villája homlokzatára). – Fm: a bpi Hősök terén álló →Millenniumi emlékmű Árpád vezér (1912) és a többi 6 vezér lovas szobra (1928–29); Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Mária Terézia, I. Ferenc József szobrai és az alattuk eredetileg elhelyezett domborművek; az oszlopsor párkányzatát díszítő Háború és a Béke biga, a Munka és Jólét, ill. a Tudás és Dicsőség szobra. A 36 m magas korinthoszi oszlop tetején álló, a m. koronát és kettős keresztet magasba emelő Gábriel arkangyalt 1900: a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-vel tüntettek ki. – Művei közül I. Ferenc József szobra és több dombormű raktárba, az Eger ostroma  dombormű 1952: az egri várba, Mária Terézia restaurált szobra ideigl. a 2002: a Szépműv. Múz-hoz került. Az Országház d-i homlokzata előtt 1906: felavatott gr. Andrássy Gyula emlékműve Bp. egyik legszebb lovas szobra volt (1945: lebontották és a Sztalin szoborba olvasztották). – Jelentős művei: 1903: Erzsébet királyné (Cece), 1914: Deák szobor (Szeged),  1930: Egyetemi hősi emlék (Bp.), 1925: Jézus Szíve szobor a városmajori plébtp-ban. 1927: hősi emlékmű (Nagykörös), 1931: az Országos Kaszinó hősi emlékműve (Bp., 1945 u. lebontva, újraállítva Bp., IV., Tanoda téren), 1932: Erzsébet királyné (a belvárosi Eskü téren állították föl, 1953: raktárban, 1986: újra fölállítva az Erzsébet híd budai hídfőjénél), 1934: Tisza István bpi emlékműve [Orbán Antallal közösen] (1945: lebontva; a 2 mellékcsoport Esztergomba, ill. a bpi Hűvösvölgyi úti laktanyába került). 1882: mintázott Fél a baba szobrát 1936: a kőbányai Szt László téren, Deák Ferenc mellszobrát 1928: Kehidán, másolatban 1996: Zalaegerszegen állították fel. Portréi, pl. I. Ferenc József, Erzsébet királyné, Jókai Mór, Deák Ferenc,  Horvát Boldizsár, gr. Andrássy Gyula, Blaha Lujza, Benczúr Gyula, Ligeti Antal mellszobra frissebbek, könnyedebbek, mint monumentális köztéri emlékművei. A Kerepesi úti temetőben számos síremléke található. ~ készítette gr. Andrássy Gyula tőketerebesi mauzóleuma plasztikai munkáit (1893), a budavári Királyi palota Szt Zsigmond tp altp-ában lévő nádori kriptába József nádor szobrát (1929), a bpi Egyetemi tp-ba Prohászka Ottokár pp bronz emlékkoszorúját (1929), az esztergomi Bazilikába Csernoch János hercegprímás szarkofágját (1932). Művei a historizmus és a neobarokk jegyében születtek. Stílusa sok évtizedes alkotói pályafutása során alig változott. Nem tartozott a megújító, kísérletező típusú művészek közé, de mesterségbeli tudását és mintázó készségét még szakmai ellenfelei sem vitatták. Megkapta a korszak legmagasabb elismeréseit (1916: Ferenc József-díj, 1930: MTA tb. tagja, 1931: Corvin-lánc). A Műcsarnokban az 1939: tartott téli tárlaton műv. hagyatékából kiállítás. 1986-: emlékszobája és emléktáblája van Lendván (2009: Szlovénia), 2008: Bpen egykori lakóháza előtt. 1996: Lendván, 1997: Zalaegerszegen, 2008: születésének 150. évf. emlékkiállítása volt Lendván, Zalaegerszegen, Pécsett, Keszthelyen és Aradon. 2008: mellszobrát (Király Ferenc) Lendván róla elnevezett téren állították fel. Pr. L.–Sz.G.

Ybl Ervin: ~ művészete. Szépművészet, 1937/11. 329-337. – Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Bp., 1939. – Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Bp., 1983. – ~. Lendvai Füzetek 15. (1996) – Borbás György: A Millennium szobrásza ~. Bp., 1999. – Valóság, 2000/3. (Frideczky Frigyes: A Millennium szobrásza.) – Prohászka László: Szoborhistóriák. Bp., 2004. – Borbás György–Papp Gábor (szerk.): ~ 150. Bp., 2008. – MTA Művészettörténeti Kutató Int. lexikonanyaga: ~ sajátkezű följegyzései.

Zala József (Nagycenk, Sopron vm., 1912. dec. 27.–Sopron, 1992. dec. 4.): plébános. – 1937: XII. 18: pappá szent., 1937: Kónyban, 1942: Süttörön, 1943: Győr–Újvárosban kp., 1950–53: Tápon h.plnos. 1952. IX. 2: azzal a váddal, hogy „Igazgyöngyöt, gyémántot, aranyat, brilliánsokat rejteget" letartóztatták. A vádat bizonyítani nem tudták, de egy kihallgatáson védekezésre emelte a kezét, ezért „hatóság elleni erőszak alkalmazása" címén 1 évi börtönre ítélték. A győri börtönben sínylődött, 1953. VII. 31: a részleges közkegyelemmel szabadult. 1953: Barbacson h.plnos, 1954: Peresztegen, 1958: Halásziban, 1970–81: nyugdíjazásáig Újkéren plnos. Az 1952-es elítélése ellen 1990: a semmisségi kérelmét a Győri Városi Bíróság (Paksa Lajos bíró) VII. 7: elutasította azzal indokolva, hogy a ‘hivatalos személy ellen elkövetett erőszak bűntette nem tartozik a semmissé nyilvánítható ítéletek közé’. 88

Schem. Jaurin. 1947:164., 1985:182. (*dec. 27.) – Győr-Sopron Megyei Hírl., 1952. VIII. 12. (R. F.: Igazgyöngyöt, gyémántot aranyat, brilliánst rejtegetett Z. J. tápi plébános) – Havasy 1990:409. (11 hó börtön) Hetényi Varga 1992. I:322. Arck.  (*dec. 26.) – Diós 1999:246. (6713.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.