Zerubbábel (héb. ‘Bábel sarja’): a perzsa uralom idején Kr. e. 520. k. Júda helytartója. – Neve babilóniai eredetre enged következtetni; vsz. a babilóniai fogság idején született Babilóniában. Ag; Ezd 3,2.8; 5,2; Neh 12,1; Mt 1,12: Sealtielnek, Jojachin kir. fiának volt a fia; Lk 3,27: Sealtiel fia, Neri unokája, Salamon testvérének, Nátánnak a leszármazottja. Ezek az adatok a Dávidtól való származás kérdésében egybehangzók (minden bizonnyal ezért tették meg – perzsa szokás szerint – helytartónak is); az eltéréseket különféleképpen magyarázzák. Hogy mikor lett helytartó, azt nem tudjuk. Mindenesetre Aggeus és Zakariás próf. kortársa volt (Ag 1,1.14; 2,2), akik a →jeruzsálemi templom újjáépítésére biztatták és nagy reményeket fűztek hozzá; a Messiás ősatyját és előképét (típus) látták benne (2,20–23). Azt, hogy meddig maradt helytartó, szintén nem tudjuk. Némelyek a személyéhez fűződő messiási elképzelésekre hivatkozva úgy vélik, hogy meglehetősen korán lett helytartó, talán már akkor, amikor 1. Dárius újjászervezte a perzsa birod-at (Kr. e. 516). R.É.

BL:1952.