Znióváralja, Kloster Kühhorn, v. Turóc vm. (Kláštor pod Znievom, Szl.): 1. plébánia a v. esztergomi, majd besztercebányai egyhm. alsóturóci esp. ker-ében. 1250 k. alapították, tp-át Szt Miklós tit-ra sztelték, 1728: barokk stílusban átalakították. Lakói 1550 k. ev-ok lettek. A pléb-t 1673: alapították újra. Akv. 1682-től. Kegyura 1880: a Bpi M. Kir. Tudegy. Anyanyelve 1880: szl. – Filiája 1917: Lazány. – 2. A 12. sz: a →zoborhegyi Szent Ipoly apátság birtoka. Itt épült a kir. ispáni vár. A 13. sz: a mon. tp-át, a plébtp-ot a prem-ek birtokolták (→turóci Boldogságos Szűz Mária prépostság). – A 16. sz. végén I. Rudolf kir. a nagyszombati jezsuitáknak adományozta. 1561: nyitottak először isk-t, melyet járvány miatt 1598: Sellyére, majd Bocskai miatt 1615: Nagyszombatba költöztettek. Falai között élt →Szőllősi Benedek, a Cantus Catholici összeállítója, →Pázmány Péter itt volt novícius, később újra megtelepítette ~n a jezsuitákat. A rház gazdag kvtárának köteteit az ev-ok széthasogatva vízbe hajigálták. – Házfőnökök és igazgatók: 1639: Forró György, 1640: Révay Ferenc, Szednik János, 1647: Keresztes istván, 1648: Lucsics Mihály, 1650: Palkovics Márton, 1654: Paulovitz János, 1660: Trinkely Zakariás, Rutkay Miklós, 1666: Vid László, 1675: Gribóczy Mihály, 1668: Stranovics Boldizsár, 1681: Banhy János, 1684: Horváth István, 1686: Jurszka Jakab, 1697: Kecskeméty János, 1698: Sennyey László, 1707: Polányi György, 1710: Fabiankovics János, Ravasz Ferenc, Badlacher János, 1717: Horváth Endre, 1724: Borza Mihály, 1728: Mihalóczy György, 1736: Kazy János, 1752: Szadeczky János, 1756: Kunich Ferenc, 1761: Révay Lőrinc, 1765: Szilbacsek Pál, 1771: Schmalzer Ignác. – A rházat a →Katolikus Patronázs Egyesület 1912: javító fiúnevelő int-té alakította át, 80 (12–21 éves) javító nevelésre ítélt fiú számára. – 3) Búcsújáró hely. A jezsuiták fölelevenítették azt a hagyományt, hogy a tp. alapítója IV. Béla volt, s felújították a búcsújárást is. Kk-i eredetű táblaképe Balogh és Jordánszky szerint 1229-ből való, Patrona Nostra c-mel illették: hársfa deszkára festett, ülő Boldogasszony, jobb térdén Gyermekével, aki Anyja felé tárja kezeit; az Istenanyát angyalok koronázzák, mennyei seregek között; a Szentlélek kitárt szárnyú galambja Mária koronájának legfőbb ékessége. A hársfa deszkára festett kép készítője ismeretlen.  Kluch József esztergomi knk, majd nyitrai pp. a 18. sz. végén rézmeteszetű szt-képeket készíttetett a kegyképről, melyet Németpróna lakossága különösen tisztelte.  88–B.G.

Jordánszky 1836:48. – Balogh 1872:481. – Rupp I:673. – Némethy 1894:437. – Kat. Közl. 1915. (rk. sz.):66. – Vlastivedný slovník obcí na Slovensku II. Bratislava, 1977:29. – Csapodi–Tóth–Vértesy 1987:105. – Mészáros 1988:276. – Szilárdfy 1994: 32. – Divald 1999:427.