Zrínyi Ilona, grnő (Ozalj vára, Zágráb vm.,., 1643.–Nikomedia, Oszmán Birod. 1703. febr. 18.): a magyar történelem egyik hőse, II. →Rákóczi Ferenc édesanyja, →Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánya.  1665: eljegyezték I. →Rákóczi Ferenccel, Erdély választott fejed-ével. A menyegzőt a Zboro melletti makovicai várkastélyban 1666. III. 1: tartották. 3 gyermeket szült (György [csecsemő korában meghalt], Ilona, Ferenc). – 1671: atyját és anyai nagybátyját, Frangepán Ferencet kivégezték; anyja 1673: Grácban elzárva és megtébolyodva halt meg, jószágaikat elkobozták; nevüket a kir. gúnyosan Gnade-ra (‘kegyelem’) változtatta; ~ férjét 400.000 tallérra büntették, ami megzavarta vagyoni állapotukat. 1676: meghalt a férje, 1680: az anyósa, Báthori Zsófia, ki megkeserítette napjait. ~ egészen magára maradt, végrendelet-hamisítókkal és a kassai főkapitánnyal kellett harcolnia, aki ném. őrséget akart váraiba vinni, de az adósságokkal terhelt roppant terjedelmű birtokok igazgatása is ~ vállaira nehezedett. – 1678: 35 évesen beleszeretett a 21 éves kuruc fővezérbe, →Thököly Imrébe. 4 é. utánjárással elnyerték az udvar beleegyezését a házassághoz, melyet később ~ fia, II. →Rákóczi Ferenc önéletrajzában határozottan elítélt. A menyegző Munkácson 1682. VI. 16: volt. – Thököly ígérete ellenére fegyvert fogott a császáriak ellen, ami a 16 é. tartó török háborút vonta maga után. Férje oldalán ~ aktív részese volt a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. 1683: Bécs sikertelen ostroma után azonban a tör. és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek. Utolsó erősségüket, Munkács várát ~ férjétől elszakítva 3 évig egyedül védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében. 1688. I. 17: kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól. ~nak azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt ahol (a megállapodást részben megsértve) gyermekeit elvették tőle. Az orsolyiták zárdájában lakott, ahol lányát, Juliannát nevelték. Fiát, Ferencet Neuhausba, a jezsuiták isk-jába, soha többé nem találkozhattak. Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, ~t kicserélték a rab tábornokkal. ~ búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc vsz. soha nem kapta meg. – Amikor  a →karlócai béke Thökölyt számkivetésbe kényszerítette, ~ elkísérte őt Konstantinápolyba. A tör. nagyvezér 1700. IX. 23: Kis-Ázsia Nikomédia városába szállíttatta őket. A várostól 2 órányira, Virágmezőnek nevezett völgyben egy kis birtokon éltek. ~ halála előtt fél évvel kapták a hírt, hogy II. Rákóczi Ferenc kiszabadult rabságából. – Kat. pap hiányában ~ mellett férjének hű titkára, a prot. Komáromy János végezte a papi tisztet. – Konstantinápolyban a jezsuiták tp-ában temették el. 1906. X. 29: ~ hamvait a fia hamvaival együtt Kassán a Szt Erzsébet szegyh-ban helyezték végső nyugalomra. **

Kerékgyártó 1882:90. – Pallas XVI:1179. – EH III:873.

Zrínyi Miklós, gr. (1508 k. –Szigetvár, 1566. szept. 7.): hadvezér, a szigetvári hős. – 1529: részt vett a törökök által ostromolt Bécs védelmében. 1542: horvát bán lett. 1543: feleségül vette Frangepán Ferdinánd leányát, Katalint, kivel óriási kiterjedésű birtokok ura lett. I. Ferdinánd kir. 1546: rendkívüli érdemei jutalmául ~nek adományozta az egész Muraközt (Zala vm.) Csákvár és Strigovo várral. 1556: ~ Krupa és Kostajnica várainál megverte a törököt, aki ezután nagy sereggel Szigetvárt vette ostrom alá, melyet kapitánya, a hős Horvát–Sztancsics Márk védelmezett. VII. 22–23: a Sziget fölmentésére siető ~ Babocsánál fényes győzelmet aratott a török seregeken. A horvátok szemrehányásokkal halmozták el bánjukat, hogy Mo-on hadakozik a török ellen Horváto. helyett. Ez ~t elkeserítette, s ehhez hozzájárult az is, hogy I. Ferdinánd Felső-Horváto. kapitányi tisztét elvette ~től, és Lenkovics Jánosra bízta, kinek a király 10 000 embert küldött segítségül, míg ~t, a bánt, nem támogatták. Ezért lemondott a báni méltóságról. – 1561: meghalt Szigetvár hős kapitánya Horvát–Sztancsics Márk, utódjává ~t nevezték ki.  – 1561: meghalt a felesége, 1564: feleségül vette a Cseho-i Rosenberg Éva grnőt. 1566 elején lemondott a tárnokmesteri méltóságról és a szigeti kapitányságról, mert a ném. generálisok nem támogatták, sőt ellene is dolgoztak. Amikor azonban  meghallotta, hogy a török nagy sereggel készül Mo. ellen, fegyvert fogott és a Segesd várát ostromló török hadakat 4 óráig tartó harcban szétkergette. Ekkor a tör-ök Szigetvár körül kezdtek gyülekezni. ~ újra átvette a várkapitányságot, minden gondját arra fordította, hogy a várat minél jobban megerősítse és minél nagyobb sereget összegyűjtsön védelmére. 1566. VIII. elejétől 2500 főnyi védő sereggel védte a várat I. Szulejmán szultán 80 000 főnyi seregével szemben, majd fegyvereseivel az égő várból kitörve hősi halált halt. Az ostrom közben a harcban részt nem vevő Szulejmán is meghalt (→Szigetvár-Turbék).  B.A.

Kerékgyártó 1882:82. – Pallas XVI:1179. – EH III:873.

Zrínyi Miklós, gr. (Ozalj vára, Zágráb vm., 1620. máj. 1.– Csáktornyai erdőben a varasdi hídnál, Zala vm., 1664. nov. 18.): hadvezér, költő, horvát bán, a szigetvári hős, →Zrínyi Miklós dédunokája. – Apja Z. György horvát bán, anyja Széchy Magdolna, egyetlen testvére →Zrínyi Péter. – 6 évesen mindkét szülőjét elvesztette. II. Ferdinánd kir. (ur. 1619–37) előbb ötösgyámságra (Sennyey István, Dimitrovics Péter pp-ök, Patacsics Péter, Mikulics Tamás, Batthyány Ferenc gr), 1 év múlva →Pázmány Péterre bízta nevelését. 1628–34: ~ a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita koll-ban tanult. 1636. IV–XII: tanulmányúton volt Itáliában Szenkviczy Mátyás esztergomi kan-kal, Rómában VIII. Orbán p. fogadta őket. – Hazatérve állandó harcba kezdett a török ellen, megszabadította tőlük Muraközt és a horvát határokat. E harcokban lett hadvezérré. –1637: Csáktornyán átvette birtokainak igazgatását és védelmét. 1641. IV. 25: öccsével megosztoztak a családi vagyonon, ~ a muraközi, Péter a tengermelléki részt kapta. – 1642–45: bekapcsolódott a →harmincéves háborúba, III. Ferdinánd (ur. 1637–57) hívására 1642–44: a svédek ellen harcolt Morvao-ban és Sziléziában. Seregét saját költségén szervezte és tartotta. Cseho-ban Égernél megmentette magát a kir-t, amikor éjszaka Wrangel tábornok a kir. sátorra rontott. A Felvidéken I. Rákóczi György erdélyi fejed. ellen harcolt. 1645: Zala vm. főispánja, 1646. II. 11: tábornok lett. – 1652. IV. 30: feleségül vette Draskovich Gáspár báró leányát, Eusebiát (akit verseiben Violának nevez). Hozományul Trakostyánt és Klenovnyikot kapta. – 1653 u. egyre aktívabban folyt bele országos pol. ügyekbe. A →Török Birodalom elleni harcot összefogással, nemz. párt szervezésével kívánta elérni. Amikor látta, hogy elképzeléseit Bécs nem támogatja, kapcsolatokat épített ki Velencével és Firenzével. Nádorrá választásához igyekezett megnyerni II. Rákóczi György erdélyi fejed-et (1655. I. 24: Wesselényi Ferenc lett nádor). – 1663–64: nagy hadi sikereket ért el, a bécsi udvar mégis békét kötött a szultánnal. ~ bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt. Pol. terveinek megvalósítását a Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. – 1664. XII. 21: a pálosok Szt Ilonai (Senkvic) ktorában temették el a családi sírboltba. A helyet, ahol meghalt, később Pignatelli hgnő emlékoszloppal jelölte meg. – Írói munkássága a töröktől és a Habsburg-hatalomtól egyaránt független nemzeti királyság eszméjének megvalósítását szolgálta. Költői nagyságát a 18. sz: Ráday Gedeon ismerte fel. – Saját kezűleg írt könyvjegyzékéből ismerjük ~ kvtárát, amelynek nagy része fönn is maradt, de a 19. sz. végén érthetetlen közömbösség folytán Zágrábba került. A csáktornyai kvtár 1662: készült jegyzékében 424 tétel szerepel. – Fő művét, a 15 részből álló Szigeti veszedelem (Obsidio Szigetiana) c. hősi eposzát 1645–48: írta; benne dédapjának, a szigetvári vt-knak állít emléket. Arany János 1848: elkezdte népiesen átdolgozni, mai nyelvre áttenni a művet, de nem fejezte be. – Legismertebb hadtudományi munkája 1661: a Ne bántsd a magyart (Az török áfium ellen való orvosság). Bártfa, 1705. Jelmondattá vált főcímét az 1848-as szabharcban az ágyúkra öntették. – Egyéb fontosabb művei: Tábori kis tracta (1646–51). – Vitéz hadnagy. 1650–53. – Mátyás király életéről való elmélkedések. 1656–57. – Siralmas panasz (röpirat az örökösödési kérdésről és a nemzet sérelmeiről). – Öm. kiadásai: 1853: 2x – Gróf Zrínyi Miklós Munkái. Bp., 1939. – ~ összes művei. I–II. Uo., 2003. (M. remekírók. Kovács Sándor Iván. ) – ~ prózai művei. Uo., 2004. M. F.

Pallas XIV:1164. – EH III:873. – Csapodi–Tóth–Vértesy 1987:107. – Kovács Sándor Iván: Adriai tengernek szirénái: ~ és Zrínyi Péter. Uo., 2001. – Pók Imre: ~, a katona. Mezőtúr, 2004. – Kovács Sándor Iván: Az  író ~. Bp., 2006.

Zrínyi Péter, gr. (Verbovác, Szlavónai, 1621. jún. 6.–Bécsújhely, 1671. ápr. 30.): horvát bán. – A költő, Z. Miklós öccse. Grácban nevelkedett. 1647: a horvát végek főkapitánya. Jelentős győzelmeket aratott a török fölött, ezért a porta békebontásért bepanaszolta a kir-nál. 1665: horvát bán. A →vasvári béke után részt vett a →Wesselényi-összeesküvésben, a nádor és Lippay György halála után vez-je lett. 1670. IV: Bécsben elfogták. Bécsújhelyt halálra ítélték és lefejezték. Leánya, →Zrínyi Ilona megmenekült, de fiát, Jánost börtönbe vetették, ott halt meg, vele kihalt férfi ágon a →Zrínyi-család. – A Szigeti veszedelmet horvátra ford.**

Pallas XVI:1168. – EH III:874.