zervanizmus: perzsa vallás, melyet →Mitrász kultuszán kívül vsz. a méd →mágusok terjesztettek, s ellensúlya lehetett →Zaratusztrának, ill. a →zoroasztrizmusnak. – Maga a ~ szó Zarva hurrita istennőre vezethető vissza, kinek tiszt-e Lurisztánban is élt. A ~ vsz. a Kr. e. 13–12. sz-ból ered. Zervan Ormazd (→Ahura Mazda) és Ahriman atyja, s az indoiráni „ég istenére” utal vissza, kiben a tér és idő sorsszerű egységet alkot, s ez sorsistenné teszi. A későbbi →Avesztában csak ritkán említik, s ha szó van róla, akkor mint az életidő, az évezredek és a nagy korszakok ura szerepel. Egy ősi (örmény?) mítosz szerint Zervan ezer esztendeig mutatott be áldozatot, hogy fia szülessen. Mivel kételkedett áldozatának hatékonyságában, 2 fiút fogant: Ormazdot (áldozata következménye) és Ahrimant (kételye következménye). Zervan, akit nyilvánvalóan hermafroditának gondoltak, Ormazdot akarta elsőként világra hozni, majd királlyá tenni; Ahrimán azonban megelőzte, erőszakkal áttörte testét, hogy elsőként jöhessen a világra. Így Zervan kénytelen volt 9000 esztendőre ráhagyni az uralkodást, Ormazd csak azután kerülhet sorra. – Ezáltal a főisten teremtette a rosszat a világba, anélkül, hogy szándékolta volna. Ezek után visszavonult, s a világ teremtését, s a felette való uralmat a fiaira hagyta. – A ~ valójában nem lett önálló vallássá, hanem megmaradt talán épp a mágusok által kialakított misztikus spekulációnak és a belőle levezetett szinkretista teológiának, mely a legkülönbözőbb hagyományokat kapcsolta össze egymással. **

König 1985:103.