zsúp, zsup (a ném. Schob v. Schaub ‘csomó’ szóból): kicsépelt →gabona csomóba kötött szalmája, melyben épségben van a gabona szára és kalásza. – Használták szalmazsák töltésére, alomként, szecskázva takarmányként, jégveremben szigetelő anyagként, s főként a zab~ot tetőfedésre. Igéje a zsupol, ‘zsuppal fed’. – A zsuppol szó a ném. Schub ‘kitoloncol’ szónak felel meg, ami gyanús idegenek születési helyükre való visszavitelét jelenti. **
Czuczor VI:1280.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.