összeférhetetlenség, összeegyeztethetetlenség (lat. incompatibilitas): 1. a filozófiában: →ellentmondás. - 2. olyan hivatalok sajátossága, melyeket nem szabad egyszerre ugyanarra a személyre bízni, mert nem képes egyidejű ellátásukra. Az egyidejű ellátásra való képtelenség lehet fizikai, ha az illető személy fizikailag nem tud egyszerre megfelelni a különböző hivatalokkal járó kötelezettségeknek, vagy jogi, ha maga a jog minősít bizonyos hivatalokat egymással összeférhetetlennek. - 3. A hatályos jog szerint ~ van az egyhm. kormányzó és a vagyonkezelő (423.k. 2.§), az általános/ppi helynök és a penitenciárius knk. hivatala (478.k. 2.§), és a helybenlakást kívánó hivatalok (pl. plébánia) között (526, 533.k.). Az ~ a hivatalok betöltését csak tiltja, de nem érvényteleníti (vö. 152.k.), hacsak nincs külön rendelkezés. - 4. A perjogban egyazon peren belül ugyanazon a fokon bizonyos bírósági tisztségek egymást kizárják: a →kötelékvédő nem szerepelhet egyúttal →ügyészként, s egyikük sem →bíróként v. →jegyzőként. A perbeli szerepkörök természetéből adódóan a peres fél v. képviselője nem lehet a perben bíró, sőt a bíró segédje sem. - A per későbbi, másik fokán nem ítélkezhet érvényesen bíróként, és nem töltheti be érvényesen az →ülnök (vö. 1424.k.) szerepét sem az, aki ugyanabban a perben korábban bírói, ügyészi, kötelékvédői, képviselői, ügyvédi minőségben, v. tanúként ill. szakértőként már részt vett (1447.k.). E.P.

Erdő 2003:166, 716.