Árkay Aladár (Temesvár, 1868. febr. 1.-Bp., 1932. febr. 2.): építész, festő, iparművész. - A Műegy-en építész okl-et szerzett, s közben fest-et tanult. A bécsi Fellner és Helmer építészeknél, majd Hauszmann Alajos irodájában, később Kallina Mórnál dolgozott. Az I. vh-ig főleg magánvillákat, majd több középületet tervezett, rendszeresen részt vett pályázatokon. Korai munkáit a térszervezés, az alkalmazott anyagok és ornamentika tekintetében a sz-forduló m. szecessziós törekvései jellemzik. Az 1920-as évek közepétől tiszta, egyszerű térképzése, nagyvonalú, festői belsőépítészeti megoldásai a modern m. építészet kezdeteit jelzik. Egyh. megbízatásai: 1913: Bp., fasori ref. tp.; 1923: Bp., városmajori kistp.; Zalaegerszeg, plébtp.; 1924: Bp., Rákóczi Gimn. kpnája (ma Krisztus Kir. Lelkészség); 1926-28: Bp., kőbányai Lengyel-tp.; 1928-29: Győr, gyárvárosi plébtp.; 1931: Bp., Vágóhíd u. ort. tp.; 1931-32: Bp., városmajori Jézus Szíve plébtp. (fiával, Bertalannal közösen). 88

Dercsényi Balázs: Á. A. Bp., 1967.

Árkay Bertalan (Bp., 1901. ápr. 11.-Bp., 1971. nov. 23.): építész. - Okl-ét 1925: a Műegy-en szerezte. Párizsi és bécsi tanulm-útjait követően Rómában ösztöndíjas, 1928-tól apja, ~ Aladár műtermében dolgozott. 1926-44: kb. 100 lakóház, középület, isk. és tp. tervét készítette el, rendszeresen részt vett városrendezési tervpályázatokon. 1945 u. műemléki helyreállításokat vez., és főleg tp-terveket készített. Egyh. megbízásai: 1932-35: Bp., városmajori Jézus Szíve plébtp. (apjával); 1933-35: Mohács, Fogadalmi tp. 1949: Hort, Gerjen, 1958: Taksony, 1959: Kerecsend, 1961: Hernád, 1962: Parádsasvár, 1963: Tiszaeszlár plébtp. 88

M. Építőműv. 1972:5. sz. 60. (Pusztai L.: Á. B. 1901-71) - M. Művészek Lex. (kz. MTA Műv-tört. Kutatócsop.)