Barcaság, Burzenland, Țara Bîrsei: medence és történelmi táj Délkelet-Erdélyben, 600 m tszf. - Ter-e kb. 1600 km². Határai É-on a Persányi hg., ÉK-en és K-en az Olt folyó és a Baróti hg., D-en és DNy-on a Bodzai hg. és a Brassói hg. - D-ről a Törcsvári-, a Tömösi-, az Ósánc- és a Bodza-szoros vezet a medencébe, mely Erdély egyik legtermékenyebb vidéke. - A honfoglaló m-ok átvonultak a ~on, a gyakori besenyő, kun betörtések miatt évszázadokig a →gyepű része. Vsz. a 11. sz: telepedtek le a szorosok védelmére m. és besenyő határőrök, ekkortájt épültek első várai: a Cenken Brassóvára; Feketehalom, Törcsvár, Királykő, Höltövény. A közig. megszervezésekor →Fehér vármegye része. II. András e földet a betelepülő szászoknak adományzta; 1211/24: a →német lovagrend uralta, melynek ömállósulási törekvései miatt elűzte őkte. A 13. sz. végén kezdődött a rumének betelepedése. I. (Nagy) Lajos 1377: Brassónak rendelt alá 13 szász községet. Zsigmond 1428: hozzájárult ahhoz, hogy a brassói szászok polg. pereikben a nagyszebeni törvényszékhez föllebbezhessenek. II. Ulászló 1500: elzálogosította Törcsvárt →Brassónak, mellyel 10 magyar falu népét is jobbágyokká tette, a város hatósága alá rendelve őket. A reformáció idején a ref. vallást követő lakói a szász patriciusok erőszakolására ev. vallásúak lettek. A vidéket 1241, 1285, 1421, 1438, 1508, 1658: tatárok és törökök dúlták. M. lakói 1848. X. 16: részt vettek a székelyek →agyagfalvi gyűlésén, csatlakoztak Háromszék önvédelmi harcához. Brassó főhatósága alól a jobbágyfelszabadításkor szabadultak meg. Az 1876:33. tc. ~ot →Brassó vármegyébe sorolta. M. lakói 1993: Brassóban, Hétfaluban (Szecseleváros), É- és Ny-~ban, Apácán, Árapatakon, Barcaújfalun, Erősdön, Hídvégen és Krizbán éltek, szász lakossága a kivándorlás miatt az 1970-es évek óta folyamatosan csökken. 88

Orbán VI. - Kolumbán Lajos: A ~ és népe. Bp., 1906. - Művelődés 1973. (Wickmann Gyula: A ~i tájszólás)