bibliakritika: a történeti-irodalomkritikai módszer alkalmazása szentírási szövegekre; kritikán értve az igaz és hamis megkülönböztetésének művészetét. - Mint tudomány az újkor gyümölcse. Nem közeledik negatív előítélettel a Szentíráshoz, s nem tagadja isteni eredetét. Azokat a kérdéseket, melyeket a ~ taglal, az egyhatyák és a kk. az allegorikus értelmezéssel dolgozta föl. A ~ akkor veszti hitelét, ha túllépve határait, fil. alaptételekre támaszkodva vitatja a Szentírás tanbeli tartalmát, s nem lát benne mást, mint egy adott kor vallástört. dokumentumát (pl. az ÓSz-et a sémi, az ÚSz-et a hellénista szellem emlékének tekinti, a csodákat tagadja, Krisztusban csak az ősker. közösség képzeletének szülöttét látja, stb.). - A ~ abból indul ki, hogy a →sugalmazás nem iktatja ki a szerzők emberi természetét. Első kezdeményezői a humanisták (Cajetán, Erasmus), megalapítója R. Simon. A negatív, racionalista ~ a 18. sz. felvilágosodás terméke. Az ósz-i ~ úttörője Wellhausen, az úsz-ié Ch. Baur, folytatója B. Bauer és a radikális holland isk. Bauer gondolatai a →vallástörténeti iskolában hatnak tovább. A R. Bultmann féle mítosztalanítás olyan dogmatikus problémát próbál megoldani, amely a ~ módszerével megoldhatatlan (→liberális teológia); ezzel szemben a →formatörténeti módszer problémái megoldhatók. A ~ alkalmazását tekintve XII. Pius →Divino afflante enc-ja új korszakot nyitott. - Részterületei: a kánonkritika a szentírási kv-ek keletkezését és kialakulását kutatja, közvetlenül érintkezik a dogmatikával és dogmatört-tel. A szövegkritika kz-ok segítségével próbálja megtalálni a Szentírás eredeti szövegformáját, mely a másolások során sérüléseket szenvedhetett. A történeti irodalomkritika a szerzők, keletkezési idő, körülmények, irod. és teol. műfaj, s a felhasznált források tárgykörében kutat, az egyes kv-eket saját tört. környezetükből kiindulva próbálja magyarázni. A trienti zsin. meghatározta a szentírási kv-ek hitelességét, de nem szólt irod. jellegükről; az irod-kritika ezt kutatja (a Pentateuchus esetében pl. azt, lehet-e és mennyiben Mózes a szerző; Iz-nál pl., lehet-e a kv. egyetlen szerző műve). Mindezeket a kérdéseket a „Bevezetés a Szentírásba” c. tantárgy tartalmazza. - A ~nak nem feladata és nem is képes föltétlenül hitet ébreszteni, de segíthet sok olyan probléma megoldásában, ami pusztán apologetikával nem válaszolható meg. **

LThK II:363.