Csatka, Komárom m.: 1. pálos monostor. Kont Miklós nádor alapította a pálos remetéknek. 1357: az építkezés már előrehaladt, a pálosok 1361: kapták az adománylevelet. Védősztje az Irgalmasság Anyja. Adományok folytán a pálosok egyik legjelentősebb monostora lett. Az alapító és családja ide temetkezett. 1480 k. említik kitűnő kvtárát. Legkésőbb 1552: elnéptelenedett. Birtokait később a pápai pálosok kezelték a r. föloszlatásáig. Okl-ei fennmaradtak. Eredetileg keresztboltozatos, késő gótikus tp-át barokk ízlés szerint 1738: és 1790: átépítették. É-ról csatlakozott hozzá a ktorépület és a sztély mellett ma is álló torony. - 2. plébánia a veszprémi egyhm. zirci esp. ker-ében. 1920: alapították. A pálosok egykori tp-át 1790: Sarlós Boldogassz. tiszt. szent. Főoltárképét 1801: Schmidt József festette. Harangjait 1927: 53 és 44 cm átm. a Harangművek R.T. öntötte. Org-ját (1/8 m/r) 1903: a bécsi Fr. J. Swoboda mester építette. - Plébánosai: szerviták: Vaskúti Molnár János, 1940: Luluk Bonfilius, 1944: Póka Elek, Németh Alajos; 1951: Halász Pius OCist, 1961: Pócza Dezső Árpád OFM; 1986: Románd (Szekeres Dezső), 1991: Ácsteszér (Varga Lajos, 1992: Tóth Gyula, 1994: Németh József) látja el. - Lakói 1910: 692 r.k., 3 ev., 23 ref., 12 izr., össz. 730; 1940: 863 r.k., 3 g.k., 5 ev., 11 ref., 8 izr., össz. 890; 1948: 685 r.k., össz. 690 (3 tanerős r.k. ált. isk-ban 133 tanuló); 1983: 450 r.k., össz. 497; 1990: össz. 364. - 3. kistáji Szűz Mária-búcsújáró hely. Vsz. a kk-ban épült a Szentkútnak nev. forrásnál lévő kpna, melynek romjai a 19. sz. végéig láthatóak voltak. A hagyomány szerint 1790 k. egy ácsmesternek jelent meg a Szűzanya. 1792: följegyezték a vak Meizler Vilmos csodálatos gyógyulását; csoportos zarándoklatról 1861 óta vannak írásos adatok. Kezdetben mind a világi, mind az egyh. hatóság ellenezte, a hivatalos elismerés 1862: kelt. A mai Irgalmasság Anyja-kpnát 1862: br. Fiáth Ferencné építtette Csöbönyei József harmadrendi testvér segítségével, aki ppi engedélyt kapott, hogy a kegyhely közelében remetéskedjék. A kegyhelyet mindig remeték gondozták. Harangjait 1863: 34,5, 1871: 51 cm átm. Hofer Károly öntötte. - ~ra leginkább gyógyulást keresők v. fogadalmat tevők zarándokoltak. A Sztkút vize elsősorban lábfájásra, bénaság ellen jó. A zarándokok hazaviszik a forrás vizét az otthoniaknak. Fő búcsúja: IX. 8. Egy héttel később van az ún. kisbúcsú. ~ra elzarándokolt Komárom, Veszprém és Fejér m-k, Kaposvár, Sopron, Mosonmagyaróvár és a Csallóköz falvainak népe is, m-ok, ném-ek, szl-ok egyaránt; de eljöttek a környékbeli ref-ok, sőt még a zsidók is. A búcsúsok, akik elé harangoznak, lehetőleg már az ünnep szombatján megérkeznek. A kpnában, a lábaspajtában v. szabad ég alatt hálnak. Éjfélkor sztmise van gyertyás körmenettel. A sztmiséket m. és ném. nyelven mondták; az utóbbi években cigánybúcsút is tartanak cigány nyelvű prédikációval. Németh József -H.F.L.-B.G.

1. Rupp I/1:282. - DAP I:49. - Patay 1982. - 2. VEN 1975:282; 1992:118. - Pallas IV:631. - Ethnogr. 1940:50. (Vajkai Aurél: A ~i búcsú. Adatok a népi orvosláshoz.); 1941:284. (Pereszlényi Mária: Adatok a ~i búcsúhoz) - MEN:175. - Garas 1955:164.