céholtár: általában a középkori plébániatemplomnak olyan oltára, amelynek fönntartója, sőt rendszerint alapítója is egy →céh. - A céh föladata a ~ gondozása, gyertyákkal való ellátása, a misézés költségeinek viselése és a céhtagok misehallgatási kötelezettségének biztosítása volt. A ~ gondozása, a gyertyák meggyújtása, az istentiszt-eknél való segédkezés feladata ált. a legfiatalabb mesterekre hárult. Az egyazon mesterséget űző iparosoknak többnyire már a céhszervezetbe tömörülés előtt megvolt a közös oltáruk; a céh megalakulása után gyakran az oltár védősztjének nevét vették föl. A kolozsvári tímárcéh pl. 1465: a Bold. Szűz Mária Társasága nevet viselte. A kizárólag vallásos jellegű oltártársulatokkal (→confraternitas) párhuzamosan alakultak a szakmák szerint - elsősorban érdekképviseleti célból - szervezkedő oltártársulatok. Jó példa erre Sopron, ahol 1527: 8 vallásos és 8 kézműves céhet jegyeztek föl, mely utóbbiak közül a kovácscéh a Krisztus teste-oltárnak, a takácscéh a Háromkirályok, a mészároscéh Szt Jakab, a szabócéh Szt Anna, a molnár- és ácscéh Szt Farkas oltárának gondviselője volt. A 15. sz-ból ismert 7 pesti kézműves céh egyúttal egy-egy oltár alapításához kötött confraternitasként működött: a kovácsoké és kardcsiszároké Szt István, László és Zsigmond kir.; a vargáké a Bold. és Dicsőséges Istenanya Mária, Szt Borbála szűz, Szt Erzsébet és Ilona özvegy; a tímároké Szt István és László kir., valamint Szt Imre hg.; az ácsoké, kőfaragóké és ládagyártóké a Szt Apostolok; az íj-, pajzs-, nyíl- és tegezgyártóké, valamint a nyergeseké és szíjgyártóké Mindenszentek; a szűcsöké Sarlós Boldogasszony; a szabóké és nyírőké Szt Gellért pp. és vt. tiszt. volt sztelve. Föltűnő a m. sztek korai ~szt-tiszt-e. Uez a szakmai és vallási kettősség tűnik ki az eperjesi kézműveseknél, ahol a szűcsök szervezete Szt Katalin nevét, a vargáké a Szent Szűzét, a takácsoké a Háromkirályokét viselte. A kk. Debrecenben a szabók Szt István első vt., a szűcsök Szt András ap. oltárát gondozták. A Mohács előtti hazai céhkiváltságlevelek mind viaszban, tehát a gyertya alapanyagában szabták meg a belépési díjakat és büntetéseket - még akkor is, ha nem is jelölték meg céhük oltárát, mint pl. a pozsonyiak -, amiből kétségtelenül megállapítható a ~ok ált. elterjedése az egész kk. Mo-on. Így volt ez a már említett városokon kívül pl. többek között Budán, Esztergomban, Selmecbányán, Gyöngyösön, Nagyszombatban, Körmöcbányán, Rimaszombatban, Lőcsén, Iglón és számos erdélyi városunkban is, mint pl. Kolozsváron, ahol egész sora ismert azoknak az oltároknak, amelyeket a 15. sz: egy-egy céh gondozott. A protestantizmus hatására a kiváltságok megújításakor már szándékosan törölték a ~okkal kapcsolatos rendelkezéseket, mint pl. éppen a kolozsvári ötvösöknél, akiknek 1516: céhlevelében még szerepel Szt Eligiusról elnevezett ~uk. 1561: a privilégium-megújításnak egyik fő indítéka éppen a régi Szt Mihály-egyh-ban lévő "istentelen bálványozásra való oltár" tiszt-éhez kapcsolódó artikulusok törlése. - A barokk korban, a török kiűzése utáni időkben, a céhek újjászerveződésekor föltámadt a ~ok szokása, s a kat. újjáéledésben fontos szerepet kapott. A pesti belvárosi plébtp-ban 1703: állíttatta helyre a romos Flórián-kpnát a pesti sörfőzők céhmestere, és ettől kezdve az itteni Szt Flórián-oltárnál tartották →céhmiséjüket a pesti sörfőzők. 1777: privilégiumlevelük szerint ucsak a Szt Flórián-oltárnál ájtatoskodtak a kassai sörfőzők is. Budán a kőművesek és kőfaragók céhe a Négy megkoronázott oltárát gondozta a Nagyboldogasszony-tp-ban. A 18. sz. közepén a gyöngyösi Szt Bertalan-tp. fölújításakor 7 ~t szerveztek újjá. Itt még jól megfigyelhető a kk. ~-tiszt. töretlen továbbélése: a szabók céhe által alapított Szt Anna-kpna lebontása után az 1732: épült barokk Szt Anna-oltár gondozását vették át a szabók a Szt Bertalan-plébtp-ban. A szabócéh és a Szt Annáról nev. confraternitas összefonódása nemcsak a 18. sz. végén állott fönn, de az oltáralapítványi szőlők jövedelméről még 1930: is elszámolás készült, sőt az egykori céhtagok leszármazottainak családtagjai a mai napig gondozzák a Szt Anna-oltárt, egymást anyagilag segítik és részt vesznek egymás családtagjainak temetésén. - A ~ok kk. eredetű védősztjei kezdetben függetlenek voltak a szakmától. Uannak a szakmának a mesterei más sztet tiszteltek ~ukon az egyik városban, mint a másikban. Csak később alakult ki egy-egy mesterség körében a meglehetősen egységes, közös →céhvédőszent-tiszt. Eu. egy-egy nagyobb övezetében. Ezért a ~ok sztjei és a céhvédősztek azonossága csak a barokk kor óta vált ált-abbá. N.P.

Kovachich, Martin Gy.: Formulae sollemnes styli... Pesth, 1799. - Jakab Elek: Kolozsvár tört. (Okl-tár) Buda, 1870-1888. - Szücs István: Szab. Kir. Debreczen város tört. Debreczen, 1871. I. - Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek tört. Mo-on. Bp., 1913. - Házi Jenő: Sopron kk. egyhtört. Sopron, 1939. - Pásztor Lajos: A m-ság vallásos élete a Jagellók korában. Bp., 1940. - Szücs Jenő: Városok és kézművesség a 15. sz. Mo-on. Uo., 1955. - Tanulm-ok Gyöngyösről Gyöngyös, 1984:383. (Flórián Mária: Szűrszabók és szűcsök Gyöngyösön)