Erzsébetváros, Ebesfalva, Elisabethstadt, Elisabetopolis, örm-ül Jeghiszápethubolis, v. Kis-Küküllő vm. (Dumbraveni, Ro.): város Erdélyben, 1744-1876: →Felső-Fehér vármegye székhelye, 1786: szabad kir. város. - 1. latin esperesség a v. erdélyi egyhm-ben. Plébániái 1917: Almakerék, Bolya, Kiskapus, Medgyes, Sárpatak, Segesvár. - 2. latin plébánia. 1332: Ebes. Első tp-át Szt György tiszt. sztelték. Lakói 1550 u. ref-ok lettek. 1727: alapították újra. Mai Ker. Szt János tp-át 1771: építették. - 1840: 246 lat., 1262 örm. szertartású kat-a volt. Az 1910-es népszámláláskor nem tettek különbséget. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1840: m., ném., rum.; 1910: m., rum., ném., örm. - Filiái 1917: Berethalom, Csatófalva, Domáld, Ernye, Gógán, Gógánváralja, Gyákos, Holdvilág, Jövedics, Kisszentlászló, Küküllőalmás, Kund, Nagykapus, Oláhszentlászló, Prod, Rionfalva, Szászörményes, Szászsáros, Szászszentiván, Szászszőllős, Váldhíd. - 3. örmény katolikus plébánia az erdélyi egyhm. erzsébetvárosi esp. ker-ében. Az unió elfogadása után 1708: szervezték meg, első plnosa: Edelbej János. 1740: espség, az erdélyi örm-ek tartoztak hozzá, Szamosújvár kivételével. 1931: illetékessége Kis- és Nagy-Küküllő, Alsó-Fehér, Szeben, Fogaras és Hunyad vm-kre terjedt ki. -

Ebesfalván az első, 1654-es bejövetel idejéből is maradtak örm-ek, tömegesen 1685: költöztek ide. Lelkészük egy kis fatp-ban tartotta a szert-okat. Innen nem messze kőből épült „ó-tp”-ukat 1725: szentelték fel a Szentháromság tiszt-ére, amelyhez 1772: kpnát toldottak, 1773: az árvíz nagyon megrongálta. Az I. Apafi Mihály által letelepített örm-ek 1758: az Apafi-birtokot a kastéllyal együtt megvásárolták, a város az ~ nevet kapta. - „Főegyh”-a, a hatalmas Árpádházi Szt Erzsébet-tp. 1766-83: épült 9 vallási társulat hozzájárulásával, kvtárral és levtárral. Körmenetes búcsúját VIII. 15: tartják, ez ma is a város egyik legjelentősebb egyh. eseménye. Egyik tornyát 1927: hatalmas vihar sodorta le, azóta sem állították vissza. Jelenleg (2000) omladozik, beázik, bár 1997: felújítására alakult a Fundatia Armenea alapítvány. 1771: Ker. Szt János tiszt-ére egy harmadik tp. is épült (1895: újjáépült), 1948 óta a szász ev-ok használják. A velencei mechitaristák 1729 óta működtek ~ban, 1753 u. ide is költöztek, rházat, örm. isk-t, Szt Péter és Pál-tp-ot építettek (1796: bőv., 2000: r.k. plébtp.). A kolostort 1921: feladták és az erdélyi r.k. ppség vette át. A hajdan 2. legnagyobb erdélyi örm. városban 2000: a hívek száma mindössze 16, utódaik sokan Bpen élnek. - Plébánosai: 1700: Oxendi Vártán, 1708: Edelbej János, 1731: Emánuel OMech, 1734: Gergelyfi Emánuel, Dániel Mihály, 1766: Karácsony Ker. János, 1791: Pátrubány Antal, 1815: Kabdebó János, 1832: Pópoi József, 1856: Csíki lmre, 1866: Mártonfi Antal, 1878-1909: Ávedik Lukács, 1917: Alexa Ferenc, 1965-90: Darian Armenag Ferenc (1990: rablógyilkosság áldozata lett). 2002: Kádár Sándor r.k. plnos látja el megbízás alapján. - Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: m., örm. - 4. Gimnáziuma. A mechitarista ktor keretében (→Ákontz-Kövér István) Rafael Sándor angol lovag 1827: leánynevelő zárdaísk-t alapitott. 1843 őszén nyílt meg a Gymnasium Raphaelinum, m. tannyelvű r.k. nagygimn. 3 tanárral. 1849-53: szünetelt, majd fokozatosan 4 o-os algimn-má fejlődött 4, 1870: 5 tanárral, az okt. nyelve továbbra is a m. 1891: átvette az állam, 1897-1900: főgimn-má fejlesztették. Az első éretts. 1900/01 végén volt. 1900: 15 tanár 264, 1909: 12 tanár 293 növ-et okt. 1919 u. az isk. felett a m. tanügyigazgatás illetékessége megszűnt. -  Lakói 1840: 1506 r.k., össz. 1506; 1910: 1306 r.k., 958 g.k., 348 g.kel., 516 ev., 985 ref., 125 unit., 170 izr., össz. 4408. **-M.I.-Szám L.

Ávedik Lukács: Szabad királyi ~ monográfája. Szamosújvár, 1896. - Gerecze II:426. - Schem. Trans. 1913:105. - Aggházy II:82. - Mészáros 1988:183. - Léstyán 2000. II:287.

Erzsébetváros, Ebesfalva, Elisabethstadt, Elisabetopolis, örm-ül Jeghiszápethubolis, v. Kis-Küküllő vm. (Dumbraveni, Ro.): 1. város Erdélyben, 1744–1876: →Felső-Fehér vármegye székhelye, 1786: szabad kir. város. – 2. latin esperesség a v. erdélyi egyhm-ben (lásd III. köt: 291. o.) – 3. latin plébánia lásd III/291. – 4. örmény katolikus plébánia az erdélyi egyhm. erzsébetvárosi esp. ker-ében. Az unió elfogadása után 1708: szervezték meg, első plnosa Edelbej János. 1740: esperesség, az erdélyi örm-ek tartoztak hozzá, Szamosújvár kivételével. 1931: illetékessége Kis- és Nagy-Küküllő, Alsó-Fehér, Szeben, Fogaras és Hunyad vm-kre terjedt ki. – Ebesfalván az első, 1654-es bejövetel idejéből is maradtak örm-ek, tömegesen 1685: költöztek ide. Lelkészük egy kis fatp-ban tartotta a szert-okat. Innen nem messze kőből épült „ó-tp”-ukat 1725: szentelték fel a Szentháromság tiszt-ére, amelyhez 1772: kpnát toldottak, 1773: árvíz nagyon megrongálta. Az I. Apafi Mihály által letelepített örm-ek 1758: az Apafi-birtokot a kastéllyal együtt megvásárolták, a város kapta a ~ nevet. – „Főegyház”-a, a hatalmas Árpádházi Szt Erzsébet-tp. 1766–83: épült 9 vallási társulat hozzájárulásával, kvtárral és levtárral. Körmenetes búcsúját VIII. 15: tartják, ez ma is a város egyik legjelentősebb egyh. eseménye. Egyik tornyát 1927: hatalmas vihar sodorta le, azóta sem állították vissza. 2000: omladozik, beázik, bár 1997: felújítására alakult a Fundatia Armenea alapítvány. 1771: Ker. Szt János tiszt-ére egy harmadik tp. is épült (1895: újjáépült), 1948 óta a szász ev-ok használják. A velencei mechitaristák 1729–: működtek ~ban, 1753 u. ide is költöztek, rházat, örm. isk-t, Szt Péter és Pál-tp-ot építettek (1796: bőv., 2000: r.k. plébtp.). A kolostort 1921: feladták és az erdélyi r.k. ppség vette át. A hajdan második legnagyobb erdélyi örm. városban 2000: a hívek száma mindössze 16, utódaik sokan Bp-en élnek. – Plébánosai: 1700: Oxendi Vártán, 1708: Edelbej János, 1731: Emánuel OMech, 1734: Gergelyfi Emánuel, Dániel Mihály, 1766: Karácsony Ker. János, 1791: Pátrubány Antal, 1815: Kabdebó János, 1832: Pópoi József, 1856: Csíki Imre, 1866: Mártonfi Antal, 1878–1909: Ávedik Lukács, 1917: Alexa Ferenc, 1965–90: Darian Armenag Ferenc (1990: rablógyilkosság áldozata lett). 2002: Kádár Sándor r.k. plnos látja el megbízás alapján. – Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: m., örm. – 4. Gimnáziuma. A mechitarista ktor keretében (→Ákontz-Kövér István) Rafael Sándor ang. lovag 1827: leány-nevelő zárdaiskolát alapított. 1843 őszén nyílt meg a Gymnasium Raphaelinum, m. tannyelvű r.k. nagygimn. 3 tanárral. 1849–1853 szünetelt, majd fokozatosan 4 o-os algimn-má fejlődött 4, 1870: 5 tanárral, az okt. nyelve továbbra is a m. 1891: átvette az állam, 1897–1900: főgimn-má fejlesztették. Az első éretts. 1900/01 végén volt. 1900: 15 tanár 264, 1909: 12 tanár 293növ-et okt. 1919 u. az isk. felett a m. tanügyigazgatás illetékessége megszűnt. – Lakói 1840: 1506 r.k., össz. 1506; 1910: 1306 r.k., 958 g.k., 348 g.kel., 516 ev., 985 ref., 125 unit., 170 izr., össz. 4408. Szám L.

Ávedik Lukács: Szabad királyi ~ monográfája. Szamosújvár, 1896.