Fadrusz János (Pozsony, Pozsony vm., 1858. szept. 2.-Bp., 1903. okt. 26.): szobrász. - 1871: Leinwalder, majd Neurohrert lakatosmesternél inas. Tehetségét Brandl Lajos rajztanár fedezte föl. Segédvizsgájára készített munkáját (vasrácsot) a céh atyamesterei a segédlevél mellett aranyéremmel jutalmazták. Munkácsy Mihály és Ferenczi István példáján föllelkesülve határozta el, hogy szobrász lesz. Előbb otthon, 1875-79: a zayugróci (Trencsén vm.) fafaragó int-ben faragott. A katonaság után porcelánfestéssel próbálkozott, 1885: az orsz. kiállításon e munkáival díjat nyert. Kezdetben gipsztömbökből faragott. 1886 őszén Victor Tilgner magántanítványa, majd Edmund Helmer növ-e a bécsi akad-n. Ekkor készítette Rónay Jácint portréját. - Vizsgamunkaként 1891: feszületet akart készíteni. Mivel a szenvedő Krisztust teljes realitással akarta ábrázolni, előbb 2 modellt, majd önmagát kötöztette keresztre, hogy a megfeszült izomrendszert ábrázolni tudja. A feszület eredeti gipszmintáját Pozsonynak ajándékozta, ahol a Virágvölgyi tp-ban helyezték el. Egy másodpéldány a pozsonyi ev. liceum kpnájába került. A bpi Szt István-baz. számára próbálták márványban elkészíttetni, de egyh. részről megakadályozták. Egy másolatot Exeterbe (Anglia) vásároltak meg. További példányok: M. Nemz. Galéria, Bp., Móra Ferenc Múz., Szeged. Síremlékén a Kerepesi-temetőben a feszület bronzból áll. - A millenium alkalmából 1892: Pozsony városa bízta meg Mária Terézia emlékművével, 1896: készült el. 1928. X. 26: nacionalista szlovákok ledöntötték és szétzúzták, ~ ezután áttelepült Bp-re, a Naphegyre. - 1894: megnyerte Kolozsvárt Mátyás kir. szobrának pályázatát. 1902: leplezték le a szobrot. Ősszel avatták a zilahi Wesselényi-emlékművet. 1903: a Szt István-baz. Szt László-szobrának csak mintáját készítette el, tanítványa, Rollinger Gaál Rezső fejezte be. Utolsó művei közé tartozik Wenckheim Béla lovasszobra (Kisbér). **

ML II:9. - Soós Gyula: ~. Bp., 1961.