Gandhi, Mohandász Karamcsand; Gandhidzsi, Mahátma (tiszteleti nevek) (Porbandur, Gudzsarát, 1869. okt. 2.-Delhi, India, 1948. jan. 30.): indiai politikus, a fölszabadító nemzeti mozgalom vezetője. - A fejed. min-ének fiaként a vaisja (kereskedő) kaszt (varna) egyik alkasztjában (banijá) született. A hagyományoknak megfelelően 13 évesen nősült, felesége a gyermeklány Kaszturbai Makandzsi, 62 éven át hűséges társa. 1888: Angliába ment jogot tanulni, s bár megfogadta, hogy nem érint nőt, húst és italt, útja miatt kizárták kasztjából. Elmélyült a világvallások szt iratainak olvasásában. 1891: ügyvédi képesítést szerzett. Mivel jogi ténykedése Indiában nem indult jól, D-Afrikába ment. Natalba, Orange-ba, Transvaalba a rabszolgaság eltörlése (1833) után indiai vendégmunkások és kereskedők érkeztek, akik ellen megkülönböztető törv-eket hoztak. Ezekkel szemben vállalta föl az indiai kisebbség pol., társad. és gazd. megszervezését. 1903: mintatelepülést hozott létre Főnix-, majd (miután terveiről levelezett az or. íróval) Tolsztoj-farm néven. 1904: az Indiai Nemz. Kongresszus megfelelőjét szervezte meg Natalban, ennek lapjává az egy éve megindított Indian Opiniont tette, s lapjain közölte programját és világnézetét (→gandhizmus), melynek kulcsfogalma a →szatjágraha elve. Ezt alkalmazva D-Afrikában az indiai kisebbséget korlátozó intézkedéseket ~ hívei tömegesen megtagadták, 1913: a nem-ker. házasságok érvénytelenségének kimondása ellen pl. ötvenezres tömeg vállalt szatjágrahát, eredményeként ~ Smuts tábornokkal megállapodást írhatott alá. - 1915. I. 9: családjával Bombay-be érkezett, afrikai sikerei nyomán hősként fogadták. Pol. mestere, Gokhale tanácsára 1 évig Indiát járva ismerkedett népével, meglátogatta R. Tagorét Santiniketánban, tőle kapta a később elterjedt Mahátma ('Nagy Lélek') nevet. Ahmadábád mellett, később Sevagramban ~ is létrehozta saját ásramáit (telepeit). Utazásai során egymás után fedezte föl későbbi küzdelmeinek céljait; a telep támogatóinak tiltakozása ellenére „érinthetetlen” családot fogadott ásramájába, majd a parasztok 2 aratás közötti kényszerű tétlenségének próbált véget vetni a már Tilak eszméi között is fölbukkant khádi mozgalommal (a házi fonás elterjesztésével), amely a honi ipar termékeit támogató szvadesi mozg. része s egyben jelképe lett. ~ az ősi, önellátó faluközösség eszményével kívánta a parasztság számára a munkát és a jövedelmet biztosítani, az angol külkeresk-et megfosztani egyik jelentős piacától, s India gazd. önállóságát megalapozni. 1916: meghátrálásra kényszerítette a csampárani parasztokat indigótermesztésre szorító ang. földesurakat, majd ahmadábádi textilmunkások bérsztrájkját vitte sikerre böjtjével, a khedai parasztoknak biztosította szatjágrahával a kimaradt termés miatt a bérletmentességet. Lojális maradt a brit koronához, melynek külháborúit, akárcsak Afrikában, hazájában is toborzókörutakkal támogatta. Brit-hűsége az I. vh-val együtt ért véget, amikor a britek a Rowlatt-törvénnyel tartósították a rendkívüli háborús állapotot. A Kalifátus-mozgalom érdekeit is figyelembe véve szatjágrahát hirdetett meg, ám ennek egyre szélesedő mozgalmát Csauri Csaura falu rendőrállomásának fölgyújtása miatt lefújta. 1922. III. 10: a britek letartóztatták, 6 é. ítélték, 2 év u. vakbélgyulladása miatt szabadult. 1928-ig a pol. élettől visszavonulva Navadzsi és Young India c. folyóir-aiban jelentkezett cikkeivel. 1928: ismét Bardoli körzetében hirdetett szatjágrahát. Az 1929 végén teljes függetlenséget követelő Kongresszus programját mérséklendő a Young India (1930. I. 30.) 11 pontos feltétellistát közölt (szesztilalom beveztése, a rúpia leértékelése, a földadó és a katonai költségvetés felének, a sóadó egészének eltörlése, a pol. foglyok szabadon bocsátása stb.). Amikor Irwin alkir. ezeket visszautasította, ~ szatjágrahát rendelt, és ennek részeként, egyik pontjának védelmében megtartotta a híres só-menetelést. 8 hónapos letartóztatásából szabadulva 1930. III. 5: Irwin alkir-lyal aláírta az ún. delhi szerződést: a kormány engedélyezte a só adómentes előállítását, szabadon bocsátotta a pol. foglyokat, ~ leállította a szatjágrahát, és részt vett a 2. londoni kerekasztal-konferencián, mely az új indiai alkotmány kidolgozására lett hivatva. Az új brit konzervatív kormány és Willingdon, az új alkir. újabb támadásra indulva letartóztatták a Kongresszus vezetőit, majd 1932. I. 4: ~t is, aki 1933. V: a nemz. mozgalmat föloszlatta. 1933. II. 11: jelent meg Haridzsan c. lapja, mely címében is jelezte, hogy ~ ettől kezdve a kaszton kívüli, „érinthetetlen” néprétegek fölemelését tartja első feladatának. ~ terjesztette el India 50-60 millió páriájának megnevezésére a haridzsan ('Isten embere') nevet. Amikor VIII: a brit min-elnök bejelentette a haridzsanok választási elkülönítését (mely egyben végleges társad. elkülönítésüket is jelentette volna), ~ válaszul a börtönben haláláig tartó éhségsztrájkot hirdetett. E hírre a hinduk szerte Indiában lerombolták az érinthetetleneket mindaddig elkülönítő vallási tilalmakat, IX. 26: a brit min-elnök elfogadta a kaszt-hinduk és az érinthetetlenek képviselője közötti ún. Jeravda-paktumot. - 1934: ~ a honi kézműipar támogatására megalapította az Összindiai Ipari Szövetséget, s formálisan kilépett a Kongresszusból, hogy elhatárolhassa személyét a párt kényszerű pol. taktikájától. A Kongresszus 1937-es választási győzelme után ~ teljhatalmat kapott a pártban. Amikor a II. vh-ban Linlithgow alkir. önkényesen hadiállapotban lévőnek nyilvánította Indiát Németországgal szemben, ~ újabb szatjágrahát hirdetett meg (1940-41), majd 1942. VII: a Haridzsan hasábjain kiadta a híres Quite India! jelszót, ami miatt 1942. VIII. 9-1944. V. 6: bebörtönözték. Az agg ~ a hindu-muzulmán egység helyreállításáért harcolt. 1946. XI-től csaknem fél évig járta Bengálban a mohamedán falvakat, majd Pakisztán megalakulása, 1947. VIII. 14. után Kalkuttában és Delhiben csitította az ellentéteket. 1948. I: böjtjével kikényszerítette a Nehru-kormánytól 500 millió rúpia átadását Pakisztánnak a nemz. vagyon ráeső részeként. I. 18: a különböző vallások vezetői ~ kívánságára Delhiben békét kötöttek. Alig 2 hétre rá egy fanatikus hindu 3 pisztolylövéssel megölte. - Életéről R. Attenborough 1982: készített filmet. - M: Collected Works (Delhi, 1-80. kötet, 1958-). Magyarul: Vál. írások és beszédek (1925). Ford. és bev. Baktay Ervin. Bp., 1925. K.S.

M. G., az indiai szabadsághős kv-e. Bev. és összeáll. Baktay Ervin. 2. kiad. Bp. (1925?) - Rolland, Romain: M. G. Ford. Benedek Marcell. Átnézte Schmidt József. Uo., 1930. (1923, m. é.n.) - Germanus Gyula: India vallásossága. (M. G.) Uo., 1934. (Klny. Bpi Szle) - Kalmár Gy.: M. G. Uo., 1982.