Gödöllő-Máriabesnyő, Pest m.: 1. plébánia a váci egyhm. gödöllői esp. ker-ében. 1249: Beseneu. 1936: alapították. Tp-át 1300 e. ismeretlen tit. sztelték. Mai Nagyboldogasszony tp-a 1758: épült. A szentély mennyezetképét 1770: Ámon József, Szt Ferenc, Szt Antal és Szt Teréz oltárképeit 1771-72: Baumgartner Norbert OFMCap festette. Org-ját (2/17 m/r, op. 1111.) 1936: az →Angster gyár építette, 1997: a Dunakeszi Orgonaépítők fölújították. Harangjait 1884: 46 cm átm. Walser Ferenc, 1925: 73, 62 és 55 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. 1991: 300, 600 és 1280 kg-os új harangokat öntettek. - Plébánosai: kapucinusok: 1936: Erdész István, 1937: Radnai Anasztáz, 1938: Bögözy Vilmos, 1940: Csaba Jenő, 1945: Pataki Alfonz, 1949: Boros Ildefonz; egyhm-sek: 1951: Szaniszló Ferenc, 1955: Kiss János Gábor, 1961: Szőke György, 1972: Kiss József, 1981: Csernák Pál; 1985: Baranyai László, 1989: Pintér István Alajos OFMCap, 1990: Nagy László Tamás OFMCap. - 2000. XI: ~höz tartozik az 1029. sz. Teleki Blanka cserkészcsapat. - Kat. sajtója: 1937-41: Kicsi Góbé. - 2. Szűz Mária-búcsújáró hely, a magyar Loreto. 11/12. sz. eleji elefántcsontfaragványa álló Boldogasszony, jobb karján ülő Gyermekével, aki bal kezével átveszi az Édesanyja feléje nyújtott szívét, jobb kezében könyvet tart. Művésze ismeretlen, kimutathatólag m. eredetű. A hazai kegyszobrok közül ez a legkisebb méretű, mintegy 11 cm magas, Mária és Jézus koronáját és a kegyszobor övét brilliánsok ékesítik. Üvegezett ezüst szekrénykében őrzik, nem öltöztetik. - A tp-ot az elszegényedett köznemesi családból származó, mélyen vallásos gr. Grassalkovich Antal és felesége építtette. 1758: úgy döntöttek, hogy Gödöllő határában levő birtokukon építtetik föl, a lorettói Szűz Mária tiszt-ére. A választás arra a helyre esett, ahol a prem-ek 13. sz: épült, 300 éve romos tp-a állt. Eredetileg a Lorettói Boldogasszony kultuszát kívánták meghonosítani. Ennek emléke a Lorettóból származó, kegyoltár mögött álló, Szerecsen Mária néven tisztelt másodlagos kegyszobor. - A Besnyői Boldogasszony szobrocskája 1759. IV. 19: a jelenlegi tp. alapozása során a földből került elő. Megtalálásának körülményei az evang. példabeszédére emlékeztetnek a szántóföldben elrejtett kincsről, ezért ékszerként őrizték. A Grassalkovich házaspár 1770: esküvői ékszereiből 23 brilliánssal (1764 Ft) ékesítette a kegyszobrot. - 1763: elkezdték a mai tp. építését, melyet 1771: szenteltek föl. Az emeletes tp. földszinti kapuja a Grassalkovich-sírboltba vezet, az emeleti rész maga a kegytp. 1841: a Grassalkovich család kihaltával a máriabesnyői kegyuraság mint koronabirtok a Szt Korona tulajdona lett. A gödöllői kastély I. Ferenc József kir. kedvelt nyaralóhelye volt. Erzsébet kirné és leányai sokszor imádkoztak a máriabesnyői Szűzanya előtt. Nagy László Tamás OFMCap

Bartal Ince: Máriabesnyő tört. H.é.n. - A máriabesnyői kegyhelyen végezni szokott szt keresztúti ájtatosság kézikv-e. Máriabesnyő, 1928. - Máriabesnyői naptár 1936-1944. Uo., 1935-43. - Máriabesnyő. Vác, 1939. - Garas 1955:181. - Genthon 1961:107. - Sándor kz. II:21. - Patay 1982. - Szilárdfy 1984:18. - Szenthelyi 1988:60.