gyöngy (gör. margaritesz, lat. margarita): tiszta vízű, meleg tengerekben élő →kagylók, elsősorban osztrigafélék, ritkán →csigák testében keletkező képződmény. - Kém. összetétele eltér a →drágakövek túlnyomó részétől, melyek az ásványvilágba tartoznak, a ~ök szerves anyagot is tartalmaznak. Alkotói: 84% kalcium-karbonát (aragonit és kalcit), 13% a kötőanyag szerepét játszó szaruszerű fehérje, a konkin, s a maradék 3% víz. A ~ök keletkezésének folyamata nem egészen tisztázott. Az állat védekezésképpen termeli, idegen anyag behatolásával szemben, mely azonban a közkeletű elképzeléssel ellentétben nem homokszem. A ~termelés az ún. köpeny két lebenye között megy végbe: az idegen anyag behatolására a sejtek konkint és aragonitot választanak ki, ahol is a konkin az aragonitprizmák közötti ragasztóréteget alkotja. Az egyes aragonitrétegek egymásra épülnek, s ezáltal lemezes szerkezet jön létre, melyen belül az egyes aragonit-kristályok szinte téglák módjára részlegesen födik egymást. E fölépítés mikroszkóppal jól látható. Ezek a lemezek okozzák azokat a fényelhajlási és színfelbontó jelenségeket, melyek eredménye a jellegzetes ~házfény. A ~ színét a konkinnak a szerves anyagba beépülő fémoxidok hatására bekövetkező elszíneződésének köszönheti. Fehér ~ön kívül létezik a sárga különféle árnyalataival, rózsaszínű, kékes, sőt fekete ~ is. - A ~ök hőre, savakra, vegyi anyagokra (kozmetikai cikkekre) nagyon érzékenyek: elveszítik víztartalmukat (hőre), színüket (savak hatására): 'megvakulnak'. 100-150 év alatt a megfelelően tartott ~ök is elveszítik víztartalmuk jelentős részét, és elöregednek. Ilyenkor meg lehet kísérelni a ~ meghámozását (egy-egy réteg lefejtését). A nem éppen vonzó színű ~öket hidrogén-peroxiddal szokták fehéríteni. - A ~kagylók tiszta vízű, meleg tengerekben találhatók: a Perzsa-öböl vidékén (Bahrein), az India és Sri Lanka (Ceylon) közötti Mannari-öbölben, Japán partvidékén, Ausztrália É-ÉNy-Ny-i partjai mentén, Venezuela, Florida, Kalifornia és a Mexikói-öböl partvidékén. - A ~ tenyésztése évsz-ok óta ismert volt a kínaiak számára. Főként kis fém Buddha-figurákat kényszerítettek a kagylók belsejébe, és ezeken idővel ~ház-bevonat keletkezett. A „nagyipari” ~tenyésztés kialakítása a japán Mikimoto nevéhez fűződik. Kísérletezését 1894: kezdte; ekkor sikerült kagylóban ún. fél~öt kitenyésztenie. 1913: oldották meg a ~tenyésztés elvét: édesvízi kagyló ~házából esztergált golyót operáltak a kagyló testébe, és e köré épült a ~házréteg. A ~tenyésztés nagyipari módszerekkel az 1920-as évek eleje óta folyik, és ma a ~keresk. több mint 90%-át teszi ki. - A ~ kereskedelme szinte megközelíti a →gyémántét. 1980-at a „~ évének” nevezték el, mert az eladások minden korábbi rekordot megdöntöttek. Időközben több édesvízi ~fajtát is kitenyésztettek (pl. a Biwa-tóban), s ezek is nagyon keresettek. A tenyésztett ~ök tömeges megjelenése és egyre növekvő ára csak még jobban fölhajtotta az egyes ritkábbá váló valódi ~ökét. Ezért megkülönböztetésük igen fontossá vált. Elég nagy átmérőjű furat esetében (a legtöbb ~öt fölfűzik v. csapon rögzítik), nagyító segítségével néha meglátható a „mag” és a rárakódott ~házréteg határvonala. 1925: fejlesztették ki Fro-ban a ~endoszkópot teljesen átfúrt ~ök vizsgálatára. Lényege az, hogy a furat egyik végén a ~be 45°-ban rézsútos tükröt vezetnek be, a másik végéhez igen erős pontszerű fényforrást helyeznek. A tükör forgatásával és helyzetének változtatásával megtalálhatjuk azt a helyzetet, ahol a fénysugár az esztergált mag párhuzamos rétegei között átfutva, halvány fényfoltot juttat a ~ fölszínére. A valódi ~ben ez nem lehetséges, mert a rétegek koncentrikusan helyezkednek el. Fúratlan v. félig átfúrt ~ök vizsgálatára ez a módszer alkalmatlan. A legbiztosabb az ún. röntgenárnyképfölvétel: ennél élesen elválik a mag képe a burokétól. - A ~öt az ember már az ókorban ismerte, Egyiptomban, Perzsiában v. Indiában kir. ékszernek számított. Sába kirnőjének legendás ~sora v. Visnu varázserejű ~ei belekerültek a tört-be. Kleopátra legkedvesebb vendégeit porrá tört ~szemet tartalmazó itallal üdvözölte. A kk-ban és a reneszánsz idején a kir. ékszerek közé tartozott: a reneszánsz korból egész sor szebbnél szebb násfa (függelék) maradt fönn szabálytalan ~ökkel. A mitológia Venus istennőnek ajánlotta. A mágusok mágneses vonzerőt tulajdonítanak neki, figyelmeztet a fenyegető veszélyre. Marie Antoinette-ről mesélik, hogy 10 esztendővel kivégzése előtt, ~sorára pillantva megérezte végzetes sorsát. A litoterápiában különösen a pirosas ~öknek látást javító és a depressziót enyhítő hatást tulajdonítottak. Az asztrológia szerint a világos színű ~ a Rák jegyében születettek esztétikai érzékét növeli. A fekete ~ a Bak jegyében születetteké, akiket figyelmeztet a közeledő veszélyre. - A Szentírásban a ~ nagy érték megjelenítője. A Siral 4,7: valójában →korallról van szó. (héb. peninim). A héb. ramot szón is gyakran értenek ~öt (Jób 28,18; Péld 24,7; Én 17,16), bár nem lehet pontosan tudni, mit jelent, a LXX is másként értelmezi. A héb. dar az Eszt 1,6: '~ház', az Én 1,11: a ~ →nyaklánc alkotóeleme. - Az ÚSz-ben a ~ Krisztus és az Ő országának jelképe (vö. Mt 13,45; 7,6; Jel 18,12). Ékszerként is szerepel (1Tim 2,9; Jel 17,4; 18,16); a mennyei Jeruzsálem városfalát a kapuk sora ~sorként fogja ékesíteni (21,21). - Physiologus szerint a ~ úgy keletkezik, hogy a kagyló feljön a tenger színére, kinyílik és magába szívja a Nap, a Hold és a csillagok sugarát, valamint az égi harmatot. Ezzel Krisztus szűzi születésének jelképe. - Az ikgr-ban a ~ elsősorban Krisztus-szimbólumként szerepel. O.F.-**

Dudichné-Koch 1935. - Bruton 1970. - Kirschbaum III:393. - Gaal 1977. - Webster 1978. - Sachs 1980:286. - Oberfrank-Rékai 1982. - Guhr 1986. - Physiologus 1986:78. (44.) - BL:516.