Honorius Augustodunensis (†1152): teológus. - Először vsz. a regensburgi skót bencés ktor szerz-e. Canterburyben ismerkedett meg Szt Anzelm tanításával. Tud. munkássága a Szentírás és a teol. mellett kiterjedt a tört-re és a termtud-okra is. - Művei közül az Elucidatorium katekizmus formájában előadott dogmatika, mely nagyon népszerű volt. A Speculum Ecclesiae a lat. egyhatyák hatása alatt készült prédikációgyűjt. az egyh. évre. A Gemma animae és a Sacramentarium a lit-val foglalkozik. Legszemélyesebb műve az Eucharistion. - A Ny-i műv-ben a bibliai előképek sorát ~ hatására kezdték a természetből vett képekkel (→Physiologus) bővíteni. - M: PL 172. **

LThK V:477.

Honorius, Flavius (Constantinopolis, 384. szept. 9.-Ravenna, 423. aug. 15.): római imperátor 395-423: Szt Siricius, Szt Anasztáz, Szt I. Ince, Szt Zozimosz, Szt I. Bonifác és Szt I. Celesztin idején. - Nagy Theodosius cs. (ur. 379-395) utóda és fia. Atyja már 393: megadta neki az augustus címet és rangot, 395: atyja halála után, a világbirod. Ny-i fele jutott neki, míg a K-it öccse, Arcadius kapta. Atyja a kiskorú ~ gyámságával az okos és ravasz Stilichót bízta meg, aki erélyesen védte ugyan a birod-at a barbárok ellen, de gyámfiának nevelésével keveset törődött. Saját leányával házasította össze. Így ~ból erélytelen és ingatag uralkodó, környezetének bábja lett. Székhelyét 403: Ravennába helyezte át. Apósát, nem tekintve annak Alarikkal és Radagaisszal szemben szerzett érdemeit, 408: irigységből megölette, és ezzel önmagát fosztotta meg legjobb vezérétől. 408: Alarik megtámadta Rómát. A tárgyalásokban Ince p. (ur. 401-417) is részt vett, de végül Alarik Attalus személyében ellencsászárt állított, s 410: kifosztotta a várost. - Az Egyh-at támogató törv-eivel siettette a pogányság megszűnését. 395: megerősítette elődeinek a klérus javára adott kiváltságait. VIII: betiltotta a nyilvános pogány áldozatokat s tp-aik használatát. 396: a pogány papokat fosztotta meg mentességeiktől és kiváltságaiktól. 407: bezáratta a tp-okat és lefoglalta javaikat. 408: kitiltott a palotájából mindenkit, aki a kat. hit ellensége volt. 411: a donatistákat, 418: a pelagiánusokat száműzte Africából. - Utóda Valentinianus. **

EC IX:139. - Pallas IX:339. (keletrómai cs.!) - Pecz 1985. I/2:940.