jegenye, jegenyefenyő (lat. abies): A Szentírásban mint a legnemesebb fák egyike szerepel, ált. a →cédrussal együtt (Iz 41,19; 60,13; Oz 14,9; Zak 11,2). - A székely →eredetmagyarázat szerint amikor a poroszlók fát kerestek Krisztus keresztjéhez, a ~ tiltakozásul elhajolt előlük, azóta hajlong a szélben. **

MNL III:333.

Jegenye, v. Kolozs vm. (Leghia, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. kolozs-dobokai főesp. ker-ében. - 1343: Jegenye. Tp-át 1432 e. Szt Mihály tit-ra sztelték, a mait 1795 u. építették. Mindvégig kat. maradt. Kegyura 1880: a kolozsmonostori uradalom. - Filiái 1917: Almásköblös, Almásnyíres, Almástamási, Alsófüld, Bábony, Bánffydongó, Bogártelke, Dank, Egerbegy, Egeres, Farnas, Forgácskút, Gesztrágy, Gyerőfalva, Gyerőfidongó, Gyerővásárhely, Inaktelke, Kalotanádas, Kispetri, Körösfő, Középlak, Lapupatak, Magyargorbó, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Makófalva, Nádasdaróc, Nagypetri, Nyerce, Sólyomtelke, Sztána, Tóttelke, Türe, Vásártelke, Zsobok, Zutor. - Plébánosai: 1445: Gáspár, 1481: Olasz Pál, 1492: Paulus, 1525: Márk; 1710: Gáspár János licenciátus; 1722: Jegenyei Kerekes István (saját költségén tp-ot épített), 1733: Losteiner Ferenc, 1779: Ferenczi András, 1788: Bartalis Antal, 1797: Simon István, 1819: Boér János, 1868: Lázár Antal, 1885: Vetési Imre, 1925: Török István, 1949: Fábián Mihály, 1970: Balázs Jenő Aba, 1971: Orbán Menyhért, 1974: Tamás József, 1978: Trucza Sándor (1996: is). - Anyanyelve 1910: m. - Lakói 1910: 529 r.k., 6 g.k., 3 g.kel., 11 ref., 3 unit., 6 izr., össz. 558; 1940: 621 r.k., 1 g.k., 3 ref., 5 izr., össz. 630. - R.k. isk-ját 1787: alapították újjá. 1939/40: Palkó Zoltán és Laiben Irén 69 fiút és 51 leányt okt. Sz.B.

Gerecze II:428. - Schem. Trans. 1913:157. - Léstyán 2000. II:197.