🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kehát
következő 🡲

Kehát: személynév az Ószövetségben. - A papi irod-ban (Ter 46,11; Kiv 6,16; 1Krón 5,27) Lévi fia, a kehatiták levita nemzetségének és az e nemzetséghez tartozó családoknak (Amram, Jichar, Hebron és Uziel: Kiv 6,18; Szám 3,19) ősatyja. 3,27-31: számuk (8300 férfi), táborhelyük, vezérük (Elisafán) és a megnyilatkozás sátora körüli szolgálatuk szerepel; teendőikről részletesebben a 4,2-20 tudósít; vö. 10,21; Józs 21,9-26; 1Krón 6,51-55. **

BL:940.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.