Kristóf (gör. Krisztophorosz, 'Krisztust hordozó'), Szt (†Szamo?, Lükia, Kisázsia, 250 k.): vértanú. - 1. K-i legendája szerint vad (emberevő) törzs tagja volt, arca a kutyáéhoz hasonlított (a 'kutyafejű' a pogány, ill. ismertelen világ jelzője volt). A cs. hadsereg katonája lett, megkeresztelkedett és sok társát megtérítette. Följelentették, sok kínzás után (ostorozták, nyíllal lőtték, tűzbe vetették) lefejezték. - Ny-i legendáját a 13. sz: Jacobus de Voragine írta meg. Eszerint ~ hatalmas termetű, igen erős ifjú, a neve Reprobus, 'elvetett' (kitett, elhagyott gyermek). Elhatározta, hogy csak a legnagyobb úrnak szolgál, ezért egy kir., majd a róm. cs., végül az ördög szolgálatába szegődött. Utóbbitól tudta meg, hogy Jézus mindenkinél nagyobb. Egy öreg remete tanítani kezdte ~nak Jézus tanítását. A szeretet parancsát megismerve ~ elhatározta, hogy hatalmas erejét mások, a nála gyöngébbek szolg-ába állítja. Letepedett egy örvényes folyó partján egy gázló mellé, hogy felebarátait a vállára véve segítse őket az átkelésben. - Egy éjszaka egy kisfiú ébresztette föl, s kérte, hogy vigye át a folyón. ~ a vállára vette, s amint haladt, egyre nehezebbnek érezte a vállára nehezedő súlyt. Végül a gyermek fölfedte magát: ő Jézus Krisztus. ~ új nevet kapott Jézustól ('Krisztushordozó'), aki azt is megmondta neki, hogy hamarosan vt. lesz. Partra érve ~ földbe szúrta botját, mely kizöldült és gyümölcsöt termett. ~ megkeresztelkedett, Lükiába ment, hirdette az evang-ot, és hamarosan vt. lett. - A mitológiában ~ megfelelője Atlas (a földgolyót hordta).

2. Ikgr. Legkorábbi, bizánci képein hosszú ruhában, zöldellő bottal, prédikátorként (kappadókiai barlangtp-ok freskói) v. fiatal harcosként katonasztek között látható. A gör. és orosz ikonokon a 15. sz-tól kutyafejű óriás (utalás megtérése előtti életére). - A Ny-i egyh-ban a 11. sz. óta ismert az álló, fiatal óriás alakja. Vízben állva, bottal, vállán a gyermek Jézussal ábrázolták a →tizennégy segítőszent között. Vtságát ritkán ábrázolták (A. Mantegna, Pádua, Eremitani-kpna, freskó, 15. sz.). A kk-ban a hirtelen halál és a szerencsétlenségek ellen védő szt volt, ezért nagyméretű képét olykor tp-ok külső falára, várostornyokra és várakra festették, gyakran úgy, hogy jó messziről látható legyen (eligazodásban is segítsen). -

3. Mo-on a ~-kultusz első nyomaival az Árpád-kor névadásaiban találkozunk. A lit. hagyományban való kibontakozását a vele egy napon ünnepelt Jakab ap. tiszt-e akadályozta. Vsz. az 1351-i eu. pestis után vált hazánkban is mind népszerűbbé. Kultusza mindvégig megőrizte laikus, népies jellegét. A kk. végének jámbor fölfogása szerint aki ~ képét meglátja, azon a napon nem hal meg, és ~ minden bajtól, balesettől, betegségtől megoltalmazza. E hit alapja, hogy a Kis Jézus ~ karján úgy hatott, mint a fölmutatott Oltáriszentség. Tiszt-ére utalnak családneveink között a ~, Kristó, a szegedi Kiri. - Hatalmas méretű freskóival, esetleg már csak nyomaival találkozunk Alsódörgicse (elpusztult), Csákvár (elenyészett), Darlac (a külső falon), Felsőtatárlaka (a külső falon), Homoródszentmárton (a sztélyben, tönkretették), Kőszeg (bent a Jakab-tp-ban), Kővágóörs (a homlokzaton, de már csak nyomokban), Lovasberény (ref. tp.), Mánfa (a torony homlokfalán, nyomokban), Mosóc (a külső falon), Nagyselmec (a külső falon), Ócsa (tönkrement), Pozsony (a dóm homlokzatán, a 19. sz. elején elpusztult), Révfülöp (nyomokban), Segesvár (a tp. belsejében), Sopron (a Mihály-tp. DNy-i homlokzatán, a restaurálás során leverték), Sorokpolány (a külső falon), Szentmária (külső falon), Szucsány (a külső falon), Túrirtovány, Turócszentpéter (a külső falon), Újkörtvélyes (a külső falon), Várkony, Velemér (a homlokfalon), Vizsoly (a tp-ban), Zeykfalva (a külső falon) kk. tp-aiban. - Látható Bakabánya (1480), Bártfa (1460), a tizennégy segítőszent között Esztergom (Ker. Múz., 1494), Kisszeben (1500, 1520), Lőcse (1476), Mateóc (1450), Mosóc (1470), Muzsna (1521), Pozsony (1520), Szászbogács (1518), Szepeshely (1470), Szepesszombat (1516), Szmrecsány (1510) szárnyasoltárain. - Gótikus faszobrai: Leibic (1510), Szepeshely (1499). Oltára állt a csanádi szegyh-ban (1412). - Tiszt-e a 18. sz: főleg ném. polg. kezdeményekre megerösödött. Föltűnt 1712: a budavári Szentháromság-szoborkompozíción. Heves mezőváros tp-ának szószékét (Thaler József, 1760) Atlas módjára ~ hatalmas, antikizáló szoboralakja tartja a hátán. Barokk szobra állt a váci lebontott Migazzi-hídon. 1791: egy pesti patika ~ nevét viselte, a ház homlokzatán ~-szobor is volt, az egykori ~ tér is erre utal (V. ker). - Barokk patrocíniumai: Dunaharaszti (18. sz. eleje, később lebontották), Bia (1742), Kemend (1746, hegyen). Az újabb bpi szobrokat már a modern közlekedés, elsősorban az autósport patrónusának sztelték. Az autók ünnepélyes megáldása 1932: kezdődött ~ segítségül hívásával hazánkban, 1970: Lékai László érs. újította föl. A balatoni út mentén, Székesfehérvár egyik elővárosában, a Martonhegyen 1941: modern tp. is épült ~ tiszt-ére. 1937: kezdeményezték Bpen a Vízrehívó Szt ~ ünnepét, mely sportcsónakok megáldásával végződött. -

4. Védősztként tisztelik a kincskeresők (a legnagyobb urat kereste, s a legnagyobb kincset, Jézust találta meg), zarándokok, utazók (főként a vízenjárók: hajómunkások, hajósok), céhek, közösségek, kivirágzott botja miatt a kertészek, gyümölcskereskedők, patikusok, aratók, baromfikereskedők, fuvarosok, házalók, kalaposok, kocsigyártók, vadkereskedők, zsákhordók; legújabban az autósok. A gyermekek, a nagy erőt, kitartást igénylő hivatások oltalmazója. - Ü: K-en máj. 9., Ny-on: júl. 25. →Herba Sancti Christophori 88-**

Schwartz Elemér: Szt ~ és az első bpi gépjárműszentelés. Bp., 1932. - Szövérffy József: Szt ~. Uo., 1943. (Ném. néprajztanulm-ok 10.) (ném-ül Der hl. Christophorus u. sein Kult. Uo., 1943) - LThK II:1167. - BS III:349. - Bálint II:89. - Sachs 1980:76. - MNL IV:665. - SzÉ 1988:408.

Kristóf, Magallanes Jara, Szt, Cristóbal (Totaltiche, Mexikó, Jalisco áll., 1869. júl. 30.-Colotlán, 1927. máj. 25.): plébános, vértanú. - Pappá sztelése után szülővárosában lett plnos. Különös gondja volt a rózsafüzér terjesztésére és a papi hivatások ébresztésére. A környéken élő „huichole” bennszülöttek között is térített. Amikor bezárták a guadalajarai szem-ot, a pléb-ján nyitott papneveldét. - Káplánjával, Caloca Ágostonnal együtt végezték ki, akit a kivégzőosztag előtt így bátorított: „Állj csak nyugodtan, fiam, egy pillanat, s azután az égben leszünk”. Majd a kivégzőosztaghoz fordulva kiáltotta: „Ártatlanul halok meg, és kérem Istent, hogy vérem szolgálja mexikói testvéreim egységét!” - II. János Pál p. 24 társával együtt 2000. V. 21: avatta sztté. →mexikói vértanúk **

BS (Prima Appendice):919.

Kristóf, Christophorus (†904. jan?): V. Leó pápával szemben 903. VII-904. I: ellenpápa. - A →sötét század zűrzavarában alig hogy megválasztották Leót, ~, a róm. Szt Damazus-tp. papja elfogatta, egy ktorba zárta és maga ült a p. székbe. 904. I: azonban föllépett ellene III. Sergius, lefokozta, ugyanoda zárta be, ahol Leó raboskodott. Vsz. mindkettőt meggyilkolták. T.J.

LThK II:1168.

Kristóf, Christophorus (13. sz.): érsek. - Gamsnál 1293 k. raguzai érs. - Eubel tagadta, hogy létezett, a MA-ban sem található. - Utóda Gamsnál 1303. V. 24: Bertalan OFM. T.E.

Gams 1873:414. (34.) - Eubel I:411.

Kristóf Anna M. Marcella, DNAK (Füzér, Abaúj-Torna vm., 1920. febr. 5.-Füzér, 1975. márc. 15.): szerzetesnő. - 1944. III. 1: Kőszegen lépett a kongr-ba. 1946. III. 19: első, 1949. III. 19: örök fog-át uo. tette. Gyenge egészsége miatt takarítónő és kisegítő a házt-ban. 1950. VI. 16., a szétszóratás után szüleinél húzódott meg, majd Pannonhalmán a szoc. otthonban takarítónő. r.k.