Kászonaltíz, Altíz, v. Csík vm. (Plăieșii de Jos, Ro.): község Csíkszeredától 46 km-re DK-re, a Csíki-havasok D-i végződésénél, a Kászoni-medence K-i peremén, 713 m tszf. - A Kászoni-medence központi települése, s Nagykászon (Altíz, Feltíz és Impér) közig. közp-ja. Az első román stílusú tp. helyén s részben alapjaira épített gótikus tp. (mestergerendáján: 1487-as évszám) Egyházhágó dombján áll. Bástyás kőfal köríti. A hajdaninak 15. sz. szögletes szentélyét őrzi, apszisa a nyolcszög 3 oldalával záródik. A záróköveken bevésve rózsa és hatágú csillag, mennyezetén faragott kőbordázat. A szentély falában 2,52 m magas szentségtartó fülke, régi festés nyomaival. A tp. románkori emléke a 69 cm magas keresztelőkút. A diadalív csúcsíves, a hajó boltozata már barokk, A tp-ajtók 15. sz. kőkeretei díszesen faragottak. A torony 1770: épült, a toronyalj mennyezete boltíves. A jelenlegi, négyzet alakú hármas hajót 1938-42: építették. Az ősi falak freskókat rejtenek; egy bekarcolt 1466-os évszám mellett 3 rovásos emlék is látható. A régi tp. két mellékoltárát (Szt Péter és Szűz Mária tiszt-ére) 1648. I. 11: Vitus Pilucius marciopolitani érs. sztelte föl. Aranyozott kelyhe 1530 k. készült, kupájának virágos díszítésű kosara reneszánsz műízlésű (1930: ellopták). 1642: készült egyik harangja 4 q. A tp. közös volt Feltízzel és Impérfalvával, 1701: Jakabfalva, 1782: Újfalu szakadt el. A tp. kriptájában található Andrási Miklós (†1732) r.k. pap múmiája; itt pihen Lukács Mihály tanár, a csíkszeredai középisk. bentlakásának alapítója. A temetőben csavart faragású, három öles fejfák, verses sírföliratokkal. - Lélekszáma 1786: 320 fő 33 házban (Altíz és Feltíz), 1869: 1030 fő, 284 házban; 1880: 1096, 1890: 911 (a Ro-ba vándorlás miatt csökkent), 1900: 966, 1910: 981 fő 278 házban (r.k. és g.k. vallású), 1941: 948 fő 256 házban (r.k. vallású). Vo.L.

Orbán II:53. - Vofkori II:152.