🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kezesség
következő 🡲

kezesség, jótállás: 1. a pénzügyekben a →kölcsön visszaadásának átvállalása arra az esetre, ha az adós a kötelezettségét nem teljesíti. - 2. erkölcsi értelemben a személy megbízhatóságáért való felelősségválalás. - 3. büntetőjogi esetekben anyagi vagy erkölcsi biztosíték nyújtása. A →kezes vállalja, hogy a gyanúsított nem szökik meg a felelősségrevonás elől, ill. a meghatározott időben megjelenik a hatóság előtt. - 4. A régi nemzetközi jogban a békekötésekkel született megállapodások betartásának biztosítására kölcsönösen átadtak egy fontos, magasrangú személyt túszként. - 5. Az ÓSz-ben a bölcsességi irod. óva int a könnyelmű ~vállalástól (Péld 6,2-5; 11,15; 17,18; 20,16; 27,13; 22,26; valamivel kevésbé határozottan: Sir 29,14-20). A kezes kezét adja a ~ jeléül (Jób 17,3; Péld 6,1; 17,18; 22,26). A 2Kir 14,14; 2Krón 25,24: a túszként, testestül-lelkestül vállalt ~ is megjelenik. **

BL:971.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.