🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kongrua
következő 🡲

kongrua: a lelkipásztorkodó papság ellátásáról való gondoskodás olyan esetekben, amikor a lelkipásztori hivatallal nem jár együtt megfelelő javadalmazás. - 1. portio congrua (lat. 'megfelelő rész'). Már 1215: a IV. →lateráni zsinat 32. kánonja elrendelte, hogy a plébánoshelyettesek tevékenységüknek megfelelő mértékben kapjanak részt a plébánosi jövedelemből. A →trienti zsinat és a CIC 1917. tovább részletezte a ~t. 1815. VIII. 11: a Helytartótanács 24.792. sz. s a kancellária 10.616. sz. rendelete szerint a helyettesítő plnos, ha a pléb-nak nem lelkésze s más javadalma nem volt, megkapta az üresedésben levő pléb. összes helyi jövedelmét és ~ját. Ha másutt lelkész volt, akkor a helyettesített pléb. ~jának fele illette meg. Ha egy káplán valamely pléb. összes helyi és ~jövedelmének élvezetébe lépett, attól a naptól nem jogosult a kápláni ~ra. - 1896. II. 16: a VKM 3295/1896. sz. rendelete megerősítette e helytartótanácsi rendeletet. - 2. sustentatio congrua (lat. 'megfelelő ellátás'), a plébánosi javadalmakkal nem rendelkező lelkipásztorok jövedelmének kiegészítése állami részről. A →közjót szolgáló államhatalom számára fontos a legszegényebb rétegekkel foglalkozó papság együttműködése. Ezért kötelességének tartja, hogy a ~val hozzájáruljon az alsópapság létfenntartásához. Szekularizált államokban a ~ a papság legszélesebb rétege fölötti hatalom egyik eszköze. - Mo-on a ~ a protestantizmus megjelenésével vált szükségessé, amikor plnosok sokasága veszítette el kegyurát és híveit. A ~ első forrása a →cassa parochorum volt, majd főként II. József (ur. 1780-90) idején a →Vallásalap lett, ill. a pp-ök és nagyobb javadalmasok hozzájárulásából adták a ~t. Az →egyházi tized eltörlése (1848), majd az →egyházi birtokok államosítása (1948) után nagyon megnövekedett a ~ szükségessége, mivel a megélhetés egyetlen forrása lett. - 1950: az →Állam és Egyház közti megállapodás külön pontja volt: „A Magyar Népköztársaság Kormánya a többi vallásfelekezettel már megkötött megegyezés szellemében (...) 18 éven át, tehát addig, amíg a kat. egyház saját forrásaira támaszkodva maga tudja fedezni anyagi szükségleteit, három-, ill. ötévenként arányosan csökkenő mértékben megfelelő összeget utal ki katolikus egyházi célokra. A Magyar Népköztársaság Kormánya az anyagi gondoskodás keretén belül külön súlyt helyez a lelkészkedő papság megfelelő létminimumának biztosítására.” Ez a létminimum kezdetben 300 Ft körüli összeget jelentett, amit az ÁEH személy szerint utalt ki a papoknak. Folyósítása v. megvonása a büntetés és zsarolás jelentős eszköze volt a hatalom részéről. A 18 éves terminus az 1970-es évekre is kitolódott. Közben a II. Vatikáni Zsin. és az egyhjog megújítása a klérus ellátását az egyh. vagyonkezelés részévé tette. - A rendszerváltozás (1990) után a ~ elvesztette jelentőségét, és beolvadt az Egyh. kártalanításaként, ill. működése biztosításaként adott áll. támogatásba. **-88

Tomanóczy József: A kath. magyar lelkészkedő papság ~-ügye. (Jogtörténete és tételes joga.) Szepeshely, 1919. (Dissz.) - KL III:102. - Balogh-Gergely I:126. - LThK 1993. VI:252.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.