Laosz, Sathalanalath Pasathipatay Pasason Lao: népi demokratikus köztársaság Délkelet-Ázsiában. - Határai: Thaiföld, Burma, Kína, Vietnam, Kambodzsa. Ter-e 236.800 km², főv-a Vientiane. Hiv. nyelve a lao. - Őslakói, a laók Kr. u. 877: alapították a Lang-Xang birod-at. A 13. sz: a mongolok elpusztították, de 1353: a laók újra áll-ot alkottak, mely 1707: Luang Prabang és Vientiane kirságra oszlott. Sziám 1828: az utóbbit, 1885: egész ~t meghódította. 1893: fr. védnökség alá került, az Indokínai Unió része lett. 1947: alkotmányos monarchia, 1954: független állam, 1959-75: polgárháború volt, 1975: népközt. - Misszionálása 1666: Sziámból indult. A laók fogékonyak voltak az evang-ra, de 1688: a sziámi forr. félbeszakította a missz-t, s az csak a 19. sz: kezdődött újra. Vietnam, 1852: Kambodzsa felől történtek sikertelen misszionálási kísérletek. A rendszeres missz. 1881: Ubonból (Sziám) indult. 1896: Vientiane-ban építették az első kat. kpnát. 1899: a Sziámmal határos ter-en 8000 kat. élt. É-on csak 1929 u. járt sikerrel a missz. 1937-től a Bold. Szűz Oblátusai térítettek. - Ap. vik-ai: 1952: Vientiane, 1963: Luang Prabang, Savannakhet, 1967: Paksze. Lakossága 70 nemzetiségi és törzsi csop-hoz tartozik, kb. 60%-a lao. Államvallás a buddhizmus. 1964: 28 ezer r.k., 1997: 4.849.000 lakos (58% buddhista, 34% törzsi vallású, 2% ker., 1% muszlim). **

Pallas X:247. (s.v. Lao, csak a népről!) - LThK VI:795. - Burchett, W. G.: Fel a Mekong-folyón. Bp., 1959. - Boulanger, P. le: Histoire du Laos francais. Paris, 1969. - Fejlődő orsz. lex. 1973:743. - NCE VIII:381. - Földünk 1978:162; 2000:250. - Kiss 1978:372.