Lechner Jenő   →Kismarty Lechner Jenő

Lechner, Maria Franziska, FDC (Edling bei Wasserburg, No., 1833. jan. 1.-Breitenfurt, Bécs mellett, 1894. ápr. 14.): alapítónő. - 1855: Münchenben háztartásvezető- és kézimunka-tanítónői okl-et szerzett, s tanítani kezdett. A süketnémák közp. int-ében megismerkedett Johann Depouz pappal, aki Svájcban akart nevelőint-et létrehozni Isteni Szeretet Karitatív Társasága néven. Mivel ~ szerz. közösséget akart alapítani, elhagyta Depouz-t, visszatért No-ba, s 1868 elején házat nyitott szegény gyermekek számára. X: áttelepült Bécsbe azzal az elhatározással, hogy otthont nyit a városba feljött fiúknak, míg munkát nem találnak, és isk-t a középosztály leányai számára. Látván, hogy a városba került, tapasztalatlan falusi leányokat mennyi veszély fenyegeti, ingyenes Mária-intézeteket nyitott számukra. Itt a leányok menedéket találtak, míg álláshoz nem jutottak, gyakorlati és hittani képzést kaptak. 1868. XI. 21: Bécsben megalapította az →Isteni Szeretet Leányai Társulatát, melyet a Sztszék 1884. VII. 26: hagyott jóvá. ~ 40 idősebb nővérrel XI. 21: tett örök fog-at. Haláláig a kongr. ált. főnöknője. - I. Ferenc József (ur. 1848-1916) támogatásával az Osztr-M. Monarchia ter-én 27 Mária-int-et nyitott, melyben 600 nővér dolgozott. r.k.

L. Franciska anya élete és működése. Írta egyik lelki leánya. Bp., 1933. - Kiss Szaléz: Mindent az Istenért! L. Mária Franciska alapítóanya egyénisége. Gyöngyös, 1943. - DIP V:558.

Lechner Ödön (Pest, 1845. aug. 27.-Bp., 1914. jún. 10.): építész. - A József Ipartanodában, 1866-tól Berlinben, a Schinkel Akad-n tanult. Itáliai tanulmányútja után 1869: Pártos Gyulával társulva Pesten irodát nyitott. 1875: Párizsba költözött, s Clement Parent építész irodájában közreműködött több kastély építésében és restaurálásában. 1879: hazatért, újra megnyitotta irodáját, és Pártossal együtt több pályázaton sikerrel vett részt. 1883-84: Szeged, Városháza, MÁV Nyugdíjint. bérháza (ma Áll. Balettint.), 1884-85: Nagybecskerek, Vármegyeháza, 1893: Kecskemét, Városháza. Későbbi munkáin a fr. korareneszánsz tömegalkotáson alapuló formákhoz, az eklektikus részletképzéshez a homlokzat fantáziadús vonalvezetése és a m. népműv. →Huszka József által gyűjtött díszítményeinek rátétes alkalmazása járul, amely a nemz. építőstílus megteremtésének irányát jelzi. 1896: Iparműv. Múz., 1897-99: Földtani Intézet, 1900: Postatakarékpénztár. Egyh. megbízásra készített tervei közül csak 1894-98: a kőbányai Szt László-plébtp. és 1907-14: a pozsonyi Szt Erzsébet-tp. valósult meg. 88

Kismarty-Lechner Jenő: ~. Bp., 1961. - Ars Hungarica 1980. I:135. (Nemes Márta: A kőbányai Szt László tp.)

---

Lechner Ágost (Buda, 1834. nov. 1.–Bp., 1901. febr. 27.): egyetemi tanár, főrendiházi tag. – A gimn. a pesti piar. főgimn., a jogot a pesti s bécsi egy-eken elvégezve, tanári s dri okl. szerzett. 1856. IX. 7: a pozsonyi akad. tanárs., egyszersmind 1861: a m. magánjog és tört., 1861–66: a statisztika előadójának helyettese. A pozsonyi kir. jogakad. 1861. XII. 7: rk., 1866. XI. 28: r. tanára, ahol 1867: a statisztikát is tanította. Az 1867/68–1869: a m. jogtört., közjog, közigazg. s pénzügyi törvényismét adta elő. 1866–: államvizsga biz. tagja. 1868: ideigl. ig. 1869. IX. 25–1901: a pesti Tudegy. új tanszékének a közigazg. s pénzügyi jog r. tanára, melyhez 1872: hozzákapcsolták a közjogot is; 1873–74. a jogi kar dékánja, 1885/86: a Tudegy. rektora. 1893: kinevezték förendiházi taggá. – M: Tételek az összes jog- és államtud-okból. Pozsony, 1865. – Közigazg. jogi jegyzetek. Különös rész. Bp., 1887. (Kőnyomat) – A m. közigazg. jog ált. része. 3. átd.. és jav. kiad. Uo., 1888. (1. Ált. rész. 2. Különös rész. Jegyezte Frank Sala. Uo., 1890. és 1893–94.) – Pénzügyigazg. jogi jegyzet. Közli Laczkovics Gyula. 2. kiad. Uo., 1887–88. (A legújabb törv-ekkel bőv. kiadás. Uo., 1889) – M. közjog. Előadásai után közli Takáts Zoltán. 2. kiadás. Uo., 1887. (leírta és kiad. Frank Sala. Uo., 1890.; 9. kiad. Uo., 1899). 88

Ortvay 1884: 139. – Vas. Újs. 1885: 36. sz. Arck. – Sturm 1897: 155. – Szinnyei VI:940. – Eckhart 1936:669. – Gulyás XVIII:122.

Lechner József (Pest?, 1832. k.–Bp., 1909. okt. 15.): órásmester, óragyáros. – A mesterséget apja mellett Pesten, majd Svájcban, Londonban, Párizsban és Münchenben tanulta. 1855. I. 28: vették fel a pesti órás céhbe. 1856-ban vette át az apja által 1808-ban alapított Váci utcai műhelyt /üzletet. Óráit, toronyóráit 1872. a kecskeméti orsz., 1873: a bécsi világ-, 1879: a székesfehérvári orsz., kiáll-on mutatta be. 1885: a Bp-i Orsz. Ált. Kiáll-on (1885) zsüritag volt. – 1888: megkapta a cs. és kir. udvari szállító c-et. A Bp-i Órás Ipartestület egyik megszervezője, 1885–90: első elnöke. – Toronyórái: Bp. ferencvárosi Szt Ferenc plébtp. (1882), Eger, Dobsina, Kisbény, Korpona, Orsova, Rozsnyó tp-aiban. Tagja volt a SzIT-nak, a bp-i tvhati biz-nak. Egyike volt a főv. legnagyobb adófizetőinek. T.J.P.

Klassik Uhren. Journal für Freunde Klassischer Zeitmesser. 1999/4:50. (József Takács: Deutsche Uhrmacher des 18./19. Jahrhunderts in Ungarn.) – Takács József: Bpi toronyórák tört. 1889–1909. Bp., 2007.

Lechner Mária M. Anatóolia SZINT (Várpalota, Veszprém vm., 1866. nov. 29.–Esztergom, 1945. aug. 9.): szerzetesnő. – Szatmárnémetiben tanítónőképzőt végzett. 1893. VIII. 27: itt lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1896. VII. 19: uitt tette. Kapuváron népisk. tanítónő. – Utolsó éveit az esztergomi szoc. otthonban töltötte. r.k.